Csábító, de veszélyes dolog bibliai kinyilatkoztatásokat a profán élettel analógiába vonni. Veszélyes aknamező, amin legfeljebb lelkipásztoraink mozognak magabiztosan, mégsem állja meg az ember. Mikor széles horizonttal széttekintünk a mai életen, nehéz nem látni az apokalipszis négy száguldó lovát. Mintha az Antikrisztust látnánk, amint a régi marxizmus újraszabott ruhájában – amit woke-nak neveznek – lovagol az egykor volt büszke, keresztyén, nyugati országok élén, és viszi őket szabadságot hirdetve az elnyomásba. És itt forgolódik veres lován a háború, az orosz–ukrán háború, amely csak egyre mélyül és szélesedik, és napról napra többeket és egyre közelebbről fenyeget. És itt van fekete lován az éhínség is, amelyet ma a Föld éghajlatának változása hoz a világra. S itt vannak a járványok is sápadt lovukat sarkantyúzva, melyek sorát a Covid már megnyitotta. Próbatételek ezek, amelyeket ki kell bírnunk. A keresztyén embernek éppen az a felelőssége, hogy ne csak az áradást lássa, hanem a célt, a túlsó partot is.

Mert ez a mi dolgunk: épségben át kell vinnünk hazánkat a túlsó partra. Egymásba kapaszkodva és bízva az Úristenben. Nem az áradatra, hanem mindig a partra figyelve. Akkor kell a leghangosabbnak lenni, amikor a világ hatalmasságai el akarnak hallgattatni minket. Akkor kell egyenesen állni, amikor hamis vádakkal fenyegetnek bennünket. Akkor kell kiállni méltóságteljesen a hagyományaink mellett, amikor a fél világ az új divatok lázában vonaglik, és ezt büszkeségnek hívja. És akkor kell békét követelni, amikor mindenki a háborús észjárás logikája szerint cselekszik már. Kiállni és megharcolni az igazunkért egyenként és nemzetként egyaránt. Az előttünk álló nehézségek most igencsak nagyok, de ahol az ember ereje elfogy, ott mindig kipótolja a kegyelem. Nincs hatalmunkban a hamuból újra megalkotni, ami a tűzben elégett, de volt erőnk közösen új kollégiumot építeni, amely túlszárnyalja az elődjét. Jól jön ilyenkor a katolikus testvérek bátorítása, hogy nincs olyan ellenségünk, akit Jézus Krisztus már le ne győzött volna – amire oly szépen válaszol a mi zsoltárunk: „Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér”. S valóban: bármilyen sötétek a tornyosuló felhők, bármilyen magasra csapnak a hullámok és tűnjenek bármilyen leküzdhetetlennek az akadályok, nekünk csak a zsoltár szavára kell hallgatunk: „Bízzatok!”

A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenekelőtt! Soli Deo gloria!

Borítókép: Orbán Viktor a Ráday Ház átadása alkalmából rendezett hálaadó istentiszteleten (Fotó: Facebook)