A kormánykoalíció belső békéje és lakossági megítélése szempontjából az idei év legfontosabb történése a Románia schengeni tagságáról szóló decemberi uniós döntés lesz, amely jelenleg erősen kétesélyes Hollandia kifogásai miatt. 

Egy kudarc kölcsönös vádaskodásokat indíthat el a hatalom két nagyobbik pártja között, s felerősítheti a Brüsszellel kapcsolatos ellenérzéseket. Egy friss felmérés szerint a romániai polgárok többsége szuverenista politikát vár a román kormányzattól az uniós tagság iránti elkötelezettség mellett. 

A romá­niai politikum általában odafigyel a felmérésekre, a potenciális szavazóbázis hangulatváltozásaira, s gyorsan igyekszik alkalmazkodni ezekhez.

Míg az államfő, a miniszterelnök, a külügyminiszter, a pártvezetők Brüsszel, de még a Romániát nyilvánvalóan alázó Hollandia irányába is tartják a hízelgő, egyezkedő magatartást, addig a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok második vonalában politizálók eddig sosem hallott nyilatkozatokat tesznek egy esetleges elutasító uniós döntéssel vagy éppen a holland állásponttal kapcsolatban. 

A legmesszebbre Rares Bogdan, a Nemzeti Liberális Párt európai parlamenti csoportjának vezetője merészkedett, aki strasbourgi felszólalásában azt mondta, Románia blokkolhatja határainál az ukrajnai gabonaexportot, ha nem születik számára kedvező döntés a schengeni tagság ügyé­ben. 

A korábban az eurokonform retorikához görcsösen ragaszkodó kormánypárti politikusok az utóbbi időben egyre gyakrabban tesznek egyes uniós intézkedéseket, terveket kifogásoló, azokkal ironizáló kijelentéseket, amelyekkel az AUR támogatói és a szuverenista irányvonalat hiányolók felé kacsingatnak. 

A magyarokhoz való viszonyulás két síkon mozog a bukaresti politika világában. Az egyik fontos tényező Orbán Viktor hatása a romániai közéletre. A magyar miniszterelnök politikája – az erdélyi magyarok túlnyomó többségének szimpátiája mellett – széles román tömegek számára is példaértékű. 

A Románia vezetőitől szuverenista politikát várók nagy része követi Orbán Viktor politikai lépéseit. Ők azok, akik a romániai fősodratú média által folyamatosan démonizált magyar miniszterelnököt megvédik a kommentekben, s hasonlóan bátor, a nemzeti érdekekért konfliktusokat vállaló kormányfőt látnának szívesen Bukarestben is. 

Utóbbi alatt a hangulatkeltők az Erdélybe érkező támogatásokat értik. Kettős mércére épített érveik, illetve vád­jaik hangoztatásakor ugyanakkor megfeledkeznek a „testvéri” Moldovai Köztársaság megsegítéséről.

A mindig kényes magyar–román államközi viszony most az óvatos egymás mellett élés stádiumában van. A remélt schengeni csatlakozás miatt Románia is nyitottabbá vált a magas szintű kétoldalú tárgyalásokra. 

Magyarország a térségbeli együttműködés erősítése jegyében évek óta igyekszik erősíteni a kapcsolatokat Bukaresttel. A szeptemberi, bukaresti magyar–román államfői csúcstalálkozót követően Klaus Johannis elnök a megegyezést sürgette a Magyarországnak járó uniós pénzek brüsszeli blokkolása ügyében. 

A háború és a szankciók okozta energiaválság egymásrautaltságot is jelent, ezzel mindkét fél tisztában van. Magyarországra nemcsak az erdélyi magyar közösség, de a román politikum is figyel. Olykor alkalmazzák a bevált magyarországi gazdasági megoldásokat, szemmel tartják a Brüsszellel vívott csatákat, azok megítélését a romániai potenciális szavazók körében.

Radikális fordulat nem várható a romániai politikában, de a 2024-es megméretési „szuperév” (elnök-, parlamenti, önkormányzati és európai parlamenti választásokat tartanak) közeledtével kampánycéllal várha­tóan hangsúlyosabb formában jelennek meg a patrióta, szuverenista üzenetek. Mindez kizárólag belső használatra, a romániai igény kielégítésére – a Brüsszelhez való hivatalos igazodás folytatása mellett.

Borítókép: Klaus Johannis román államfő érkezik az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésére 2019. október 18-án (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)