A múlt héten Brüsszelben bejelentett döntés pedig azért nem rántotta mélybe a hazai fizetőeszközt és azért nem fordultak el Magyarországtól pillanatok alatt a befektetők, mert ez gyakorlatilag a szeptember közepén nyilvánosságra hozott bizottsági javaslat változatlan megismétlése volt. Akkor az volt az indoklás, hogy ebben a – fentebb említett – három operatív programban a legmagasabb a közbeszerzések aránya, és mivel a bizottsági észrevételek jó része a jogállamisági feltételességi eljárásban is a közbeszerzési eljárásokra vonatkozott, illetve a magyar kormány vállalásainak jelentős részét is ezen a területen hajtja végre, ezért óvatosságból ezt függesztette fel. Igaztalan az az ellenzéki felvetés is, hogy a kormány nem tett semmit az európai uniós dotációért. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az Európai Bizottság friss értékelésében elismerte, hogy szeptember óta óriásit lépett előre Magyarország. De szerinte nem eleget.
Brüsszelből nézve akár természetes is lehet, hogy az Európai Bizottság fenntartja a 65 százalékot, Budapestről nézve pedig jobban örült volna a kormány, ha az arány alacsonyabb lett volna. Objektíven ugyanis az a menetrend, amit az Európai Bizottsággal elfogadtak a vállalások végrehajtására, jócskán tartalmaz még olyan teljesítési határidőt, amely nem telt le. Példaként lehet felhozni, hogy a következő napokban fogja az Országgyűlés elfogadni az új jogalkotási csomagot, amely szintén kezeli a brüsszeli észrevételek egy részét, továbbá december közepén alakul meg az antikorrupciós munkacsoport.
Gyakorlatilag számos olyan határidő van, amely még „él”, azaz ilyen értelemben az Európai Bizottság mondhatja azt, hogy Magyarország még nem teljesítette a menetrendet teljes egészében. Illúzióink persze ne legyenek: messze még a végleges döntés ideje. Ha ugyanis az utolsó határidő lejár – ez pedig a menetrend szerint március vége –, akkor újra értékelik Brüsszelben a magyar teljesítést. Szó se róla, a szóban forgó pénzeket politikai és ideológiai nézeteltérések miatt nem adták oda Magyarországnak, ezt az elmúlt másfél év brüsszeli gyakorlata bebizonyította. De ezen túl kell lépni, hiszen nincs alternatívája az euróban érkező uniós forrásoknak. Eddig 17 kérése volt az Európai Bizottságnak, amelyet Magyarország teljesített. S elképzelhető, hogy újabb feltételeket is támasztanak majd Brüsszelben. Azonban így is megállapodásra kell törekednünk velük. Nincs B terv.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!