időjárás -1°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

Lesz uniós pénz, csak később

Szajlai Csaba
2022.12.05. 07:30 2022.12.05. 09:20
Lesz uniós pénz, csak később

Együnk szemünk sír, a másik nevet: miközben az Európai Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási programot, ugyanakkor javaslatot tett az Európai Tanácsnak arra, hogy függesszenek fel a nekünk járó felzárkóztatási forrásokból 7,5 milliárd eurót. Brüsszel szerint ugyanis Magyarország súlyosan megsérti a jogállamisági normákat. 

Bár a hazai ellenzék tudathasadásos állapotban azért drukkolt, hogy egy fillérnyi, pontosabban centnyi támogatáshoz se jusson Magyarország, ez nem jött össze, a kormány öröme sem lehet felhőtlen. A hivatalos álláspont szerint a kormány ugyan ­alapvetően pozitívan értékelte a tárgyalások kimenetelét, összességében azonban még nagy a bizonytalanság és sok a tennivaló. 

Röviden ez a status quo: az Európai Tanácsnak is döntenie kell a megállapodásról, ez hamarosan megtörténik, és a dokumentumot alá is kell írni. Emellett a partnerségi megállapodás révén – ez tulajdonképpen az új, hétéves uniós költségvetésre vonatkozik – már 2023 januárjától sor kerülhet a húszszázalékos pedagógus-béremelésre és a hazai beruházások finanszírozására. Bővebben pedig az alábbiak történhetnek majd: az Európai Bizottság legkésőbb márciusban értékeli újra a magyar vállalásokat, és így a jövő tavasz folyamán száz százalékban elérhetők lehetnek az uniós források.

Konkrétan pedig arról van szó, hogy az Európai Unió hétéves költségvetéséből Magyarországnak járó pénzek egy részének – három operatív program, az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési 65 százalékának – befagyasztását ajánlja az Európai Bizottság a tagországoknak. 
Ugyanakkor a testület jóváhagyta Magyarország programját, amellyel hozzáférhet a helyreállítási alap pénzeihez. Utóbbihoz lassan másfél éve hozzá kellene jutnia hazánknak. Tudniillik a Covid okozta gazdasági sokk hatásaira különítették el Brüsszelben. Tisztázni kell azt is, hogy miközben az ellenzék azért küzdött, a kormány ne kapja meg a forrásokat, ezek az uniós pénzek kifejezetten címkézettek: meghatározott fejlesztésekre, EU-s célok kivitelezésére – például a gazdaság „zöldítésére”, fenntarthatóságára – fordíthatók. Bár kétségtelen, hogy az európai uniós támogatások „átfolynak” a központi költségvetésen, azoknak nem a kormány a végső haszonélvezője, hanem a cégek és a különböző szervezetek, intézmények. 

A múlt héten Brüsszelben bejelentett döntés pedig azért nem rántotta mélybe a hazai fizetőeszközt és azért nem fordultak el Magyarországtól pillanatok alatt a befektetők, mert ez gyakorlatilag a szeptember közepén nyilvánosságra hozott bizottsági javaslat változatlan megismétlése volt. Akkor az volt az indoklás, hogy ebben a – fentebb említett – három operatív programban a legmagasabb a közbeszerzések aránya, és mivel a bizottsági észrevételek jó része a jogállamisági feltételességi eljárásban is a közbeszerzési eljárásokra vonatkozott, illetve a magyar kormány vállalásainak jelentős részét is ezen a területen hajtja végre, ezért óvatosságból ezt függesztette fel. Igaztalan az az ellenzéki felvetés is, hogy a kormány nem tett semmit az európai uniós dotációért. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az Európai Bizottság friss értékelésében elismerte, hogy szeptember óta óriásit lépett előre Magyarország. De szerinte nem eleget. 

Brüsszelből nézve akár természetes is lehet, hogy az Európai Bizottság fenntartja a 65 százalékot, Budapestről nézve pedig jobban örült volna a kormány, ha az arány alacsonyabb lett volna. Objektíven ugyanis az a menetrend, amit az Európai Bizottsággal elfogadtak a vállalások végrehajtására, jócskán tartalmaz még olyan teljesítési határidőt, amely nem telt le. Példaként lehet felhozni, hogy a következő napokban fogja az Országgyűlés elfogadni az új jogalkotási csomagot, amely szintén kezeli a brüsszeli észrevételek egy részét, továbbá december közepén alakul meg az antikorrupciós munkacsoport.

Gyakorlatilag számos olyan határidő van, amely még „él”, azaz ilyen értelemben az Európai Bizottság mondhatja azt, hogy Magyarország még nem teljesítette a menetrendet teljes egészében. Illúzióink persze ne legyenek: messze még a végleges döntés ideje. Ha ugyanis az utolsó határidő lejár – ez pedig a menetrend szerint március vége –, akkor újra értékelik Brüsszelben a magyar teljesítést. Szó se róla, a szóban forgó pénzeket politikai és ideológiai nézeteltérések miatt nem adták oda Magyarországnak, ezt az elmúlt másfél év brüsszeli gyakorlata bebizonyította. De ezen túl kell lépni, hiszen nincs alternatívája az euróban érkező uniós forrásoknak. Eddig 17 kérése volt az Európai Bizottságnak, amelyet Magyarország teljesített. S elképzelhető, hogy újabb feltételeket is támasztanak majd Brüsszelben. Azonban így is megállapodásra kell törekednünk velük. Nincs B terv.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Navracsics Tibor (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.