Miután a kormány (lásd Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter témában tett bejelentéseit) a jövőben az eddigieknél is jobban fókuszál majd a külföldi közvetlentőke-befektetésekre (foreign direct investments – FDI), érdemes alaposabban kitekinteni erre a szegmensre. A rendszerváltoztatás után Magyarország is bekapcsolódott a gazdasági globalizáció folyamatába, amelynek fontos eleme a határokon átívelő tőkeáramlás. Hazánk viszonylag rövid időn alatt a külföldi közvetlentőke-befektetések vonzó célpontjává vált. Az egy főre jutó mennyiség szempontjából a közép-európai térségben csak a csehek előznek meg bennünket.
Aki nem különösebben foglalkozik a közgazdaságtannal, még az is sejti, miről beszélünk: többek között a Suzuki, az Audi, a Mercedes, az Opel, a ZF Friedrichshafen AG, a Bosch vagy újabban a BMW magyarországi beruházásairól. De nem pusztán az ipari, autógyártói területeken történtek jelentős invesztíciók, hanem valamennyi nemzetgazdasági ágazatban. Konkrétabban: a befektetési ágazatok irányultságának tekintetében kezdetben a kereskedelmi, banki és szolgáltatási szféra volt érintett, később ezt egészítette ki a feldolgozó- és a gépipar, a kutatás-fejlesztés, valamint az ingatlanügyletek. De térjünk vissza a kályhához!
Közismert, hogy a szocialista évtizedek miatt a magyar gazdaság minimum negyvenéves hátrányba került, a rendszerváltoztatás apropóján pedig piacaink döntő részét elveszítettük. Mint a Messiást, úgy várta az Antall-kormány a külföldi működő tőkét. Részint azért, mert devizaalapon érkeztek a fejlesztések, amelyek jótékony hatással voltak az államháztartási folyamatokra, munkahelyeket teremtettek – a korai kilencvenes években egymilliónyian voltak állás nélkül –, részint pedig zászlóshajói is voltak országimázs-megközelítésből is Magyarországnak. Például az Opel és a Suzuki, majd az Audi „korai” érkezése hatalmas löketet adott akkoriban a magyar gazdaságnak. Arról nem is beszélve, hogy az FDI egyfajta speciális tőkefelhalmozásként is értelmezhető.
Természetesen régiós versenytársaink – a csehek, lengyelek, szlovákok – is érdekeltek voltak az FDI vonzásában. Hasonló okok miatt, mint Magyarország. Több mint harmincéves távlatból pedig megállapítható, hogy mára a külföldi tőke súlya és szerepe a közép-európai gazdaságokban megkérdőjelezhetetlen.
