Az új alkotmány szellemében 2022 novemberében elnökválasztást tartottak, amelynek eredményeképpen a jelenlegi elnököt, Kaszim-Zsomart Tokajevet választották meg, azonban az új szabályok értelmében egyetlen, hétéves terminusra, az újraindulás lehetősége nélkül; és ez minden jövőbeni elnökre vonatkozik. Az immár demokratikus szabályok alapján, transzparensen lezajlott elnökválasztás fontos mérföldkő volt a három évtizede független Kazahsztán történelmében. A tavaly januári zavargások miatt bíróság elé állított résztvevők többsége amnesztiában részesült; mindemellett lépéseket tettek az emberi jogok biztosítására, a visszaélések megelőzésére is. A zavargások okozta katarzis eredményeképpen az elmúlt egy esztendő során tett erőfeszítések tehát hozzájárultak egy igazságosabb és valóban demokratikus Kazahsztán, egy élénkebb, dinamikusabb és hatékonyabb politikai rendszer megteremtéséhez.

A belpolitikai átalakítások mellett Kazahsztán – a már megszokott módon – aktív maradt a nemzetközi porondon is. Októberben találkoztak a közép-ázsiai országok államfői és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Egy hónappal korábban tartották a világ- és hagyományos vallások vezetőinek VII. kongresszusát, amelyen – ötven országból érkezett több mint száz delegáció között – Ferenc pápa is részt vett. Ugyanebben a hónapban fogadták Asztanában Kína elnökét, Hszi Csin-pinget, akinek a kazahsztáni látogatás volt az első külföldi utazása a pandémia kitörése óta.

Kazahsztán bel- és külpolitikai irányvonala pozitívan hat a Magyarországgal való szorosabb együttműködésre, az eddig is kiváló, stratégiai kapcsolatok erősítésére. Magyarország Kazahsztán egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnere Közép- és Kelet-Európában, és kiemelendő a szoros kulturális és oktatási együttműködés is.

2023 jelentős év lesz Kazahsztán számára. Az első fél évben előre hozott parlamenti választásokat tartanak, ami kiváló tesztje lesz az új szabályoknak: a könnyített feltételekkel történő párt­alapítás valódivá teheti a versenyt és a pluralitást, hosszú időszak után pedig újra indulhatnak független jelöltek is egyéni választókerületekben. A kazah–magyar kapcsolatok elmélyítése mindkét ország érdeke az átalakuló világrendben. Az együttműködés további fejlesztéséhez az alapok erősek. Mindemellett az EU legerősebb tagállamainak Kazahsztán iránt megmutatkozó, fokozott érdeklődéséből nyilvánvalóvá vált az is, hogy Magyarország sokszor kritizált keleti nyitása követőkre talált Nyugaton.

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és főtanácsadója, a Budapesti Metropolitan Egyetem professzora

Borítókép: Egy nő szavaz a kazahsztáni előre hozott elnökválasztáson Asztanában 2022. november 20-án (Fotó: MTI/EPA/Timur Batirsin)