A világ számos kihívással szembesült az elmúlt évben. Az ukrajnai háború közvetlen hatásai a kazah gazdaságot is érzékenyen érintették, mindezt tetézte a globális recesszió és az inflációs spirál. Nem kétséges, ezek erősen erodálják a közép-ázsiai régióba vetett üzleti bizalmat és visszavetik a térségbeli gazdasági aktivitást, legyen szó kereskedelemről vagy külföldi tőkebefektetésekről.
Ebben a nehéz helyzetben Kazahsztán befelé is fordulhatott volna, különösen a tavaly januári fegyveres puccskísérlet sajnálatos, erőszakba torkolló eszkalációja miatt. Még a szakértők véleménye is megoszlott azzal kapcsolatban, hogy az ország mikor épül fel az események okozta sokkból és károkból. Egy évvel az események után biztosan állítható, hogy az országban helyreállt a rend és a politikai stabilitás, sőt jelentős politikai és társadalmi-gazdasági kezdeményezésekkel igyekeznek átalakítani az ország politikai és társadalmi rendszerét. Alkotmányos reformokat hajtottak végre a tavaly júniusi országos népszavazás felhatalmazásával, amelyeknek köszönhetően a kormányzás és a politikai élet új, demokratikus elvekre épül: olyan fontos intézkedéseket hoztak, mint például az elnöki jogkörök korlátozása, a parlament befolyásának erősítése, a független alkotmánybíróság, az új politikai pártok létrehozásának megkönnyítése, a településvezetők közvetlen választása.
