Semmi sem könnyebb, mint úszni az árral, gondolkodás nélkül. Jelszavak után, amelyek rövidek, hatásosak és sokat kell ismételni őket. Így aztán igazság- és valóságtartalmukat nincs is mód megkérdőjelezni. Ugye ismerős? Most is tanítják a kommunikációs szakemberek az ismétlő­lemez taktikáját: ha nyilatkozol, bármit kérdeznek is, te csak hajtogasd azt, amit előre elhatároztál.

Megalakult a Pedagógusok a Nemzetért Egyesület. Mi most állunk a padon, és körülnézünk. Azon gondolkodunk, milyen nyelven szólaljunk meg, hogy megértsenek. A siketnémák is remekül társalognak, ha ugyanazt a jelbeszédet használják. Hogyan lehet megszólítani azokat a pedagógusokat, akikkel már elhitették, hogy a kormányzat nem tárgyal velük, hogy nincs kivel tárgyalni? Ugyanakkor nem dőlt össze a világ, amikor munkajogi, emberi jogi és etikai aggályokat söpört félre a mozgalom, és a kettős mérce már megint érvényesül. Most szabad gyerekeket manipulálni, Magyar Bálinték idején nem lehetett. Az ártatlanság, a mártíromság és a forradalmi romantika ördögi eszközei hatnak, és egyre terjednek. Meddig még?

Az állampolgári engedetlenség bűvös szavát sikeresen be lehetett dobni egy olyan országban, ahol a passzív ellenállásnak pozitív történelmi hagyományai vannak. Csak egy a baj. Ezzel az eszközzel milyen tartalmakat szolgálunk? Milyen értékeket védelmezünk?

Mi, a Pedagógusok a Nemzetért Egyesület tagjai ezekről a tartalmakról szeretnénk szólni. Addig azonban nehéz a dolgunk, míg nincs béke, és amíg néhány alapfogalmat nem tisztázunk egymás között. A pedagógusokkal és az oktatásügy többi szereplőjével való konzultáció, minden ellenkező állítás ellenére, elkezdődött. Akkor lesz okunk tiltakozni, ha a kérdőívek értékelésének nem lesz folytatása, ha a kormány a belső forrásokból ígért, évi tízszázalékos emelést nem adja meg. És akkor lesz okunk tiltakozásra, ha az uniós pénzek nem érkeznek meg, hogy a húsz százalék fölötti béremelés is megvalósuljon, de akkor is jó lesz meggondolni, hogy ki ellen tiltakozunk. Ami a bátorságot illeti: értékek mellett kiállni ma és már jó ideje kockázatosabb és népszerűtlenebb, mint a kormányt támadni.

Várjuk hát a békét, legalább az oktatásügy világában. 

A szerző nyugdíjas pedagógus

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)