Ha valakinek betörnek az otthonába, és onnan különböző tárgyakat visznek el, mit tesz a tulajdonos? Valószínűleg számba veszi a keletkezett károkat, és visszaállítja lakásának berendezését az eredeti állapotába.
1945 után a szó szoros és átvitt értelmében is betörtek hozzánk, magyarokhoz, és elvittek jó pár értéket, rendetlenséget és káoszt hagyva maguk után. Így volt ez az állami berendezkedés, a közigazgatás tekintetében is. Hosszú éveknek, évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy egyrészt a jogtalanságot elkövetők távozzanak a hatalomból, valamint hogy legyen elég erőnk ahhoz, hogy visszaállítsuk hazánk feldúlt berendezkedését.
Ennek egyik jelentős állomása volt 2013 januárja, amikor a kor igényeihez igazodva, modern formában visszaállítottuk a járásokat. Ezeket ugyanis 1983-ban, a szocializmus agóniájának időszakában szüntette meg a hasonló tüneteket felmutató Kádár János.
A második világháború után kiépülő szocialista diktatúra általában a látszatra sem adott, a járási rendszer esetében viszont azt az álságos módszert követte, hogy formailag meghagyta ugyan, de tartalmilag kiüresítette, a szocialista párt részévé tette azt. Ekkor lett az ügyfélből alattvaló, akinek pusztán az alázatosságán, „meggyőzőerején” és kapcsolatrendszerén múlt, hogy az ügyét sikerül-e elintéznie.
2023. január 1-jén kapták vissza eredeti – Szent Istvántól kapott – elnevezésüket a vármegyék, miután tavaly a megyei kormányhivatalok vezetői (kormánymegbízottak) magától értetődő módon főispánok lettek. A szóhasználat visszaállítása azt biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai ebben a formában is tovább élhessenek.
Valóban igaz Orbán Viktor miniszterelnök megállapítása, miszerint a veszélyek korát éljük. Ezért felértékelődik – és talán a legfontosabbá válik – a biztonság kérdése. Az ebbe az irányba tett egyik első kormányzati lépés volt, amikor a járások megalakulásával egyidejűleg – pont tíz évvel ezelőtt – a védelmi igazgatás rendszere is átalakult. A létrejövő járási hivatalok vezetői egyúttal a helyi védelmi bizottságok elnökei is lettek, a megyei védelmi bizottságok élére pedig a megyei kormánymegbízottak – jelenleg főispánok – kerültek.
