Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

Tízéves a járási rendszer intézménye

Tarnai Richárd
2023.01.29. 07:59
Tízéves a járási rendszer intézménye

Ha valakinek betörnek az otthonába, és onnan különböző tárgyakat visznek el, mit tesz a tulajdonos? Valószínűleg számba veszi a keletkezett károkat, és visszaállítja lakásának berendezését az eredeti állapotába.

1945 után a szó szoros és átvitt értelmében is betörtek hozzánk, magyarokhoz, és elvittek jó pár értéket, rendetlenséget és káoszt hagyva maguk után. Így volt ez az állami berendezkedés, a közigazgatás tekintetében is. Hosszú éveknek, évtizedeknek kellett eltelni ahhoz, hogy egyrészt a jogtalanságot elkövetők távozzanak a hatalomból, valamint hogy legyen elég erőnk ahhoz, hogy visszaállítsuk hazánk feldúlt berendezkedését.

Ennek egyik jelentős állomása volt 2013 januárja, amikor a kor igényeihez igazodva, modern formában visszaállítottuk a járásokat. Ezeket ugyanis 1983-ban, a szocializmus agóniájának időszakában szüntette meg a hasonló tüneteket felmutató Kádár János.

A második világháború után kiépülő szocialista diktatúra általában a látszatra sem adott, a járási rendszer esetében viszont azt az álságos módszert követte, hogy formailag meghagyta ugyan, de tartalmilag kiüresítette, a szocialista párt részévé tette azt. Ekkor lett az ügyfélből alattvaló, akinek pusztán az alázatosságán, „meg­győzőerején” és kapcsolatrendszerén múlt, hogy az ügyét sikerül-e elintéznie.

2023. január 1-jén kapták vissza eredeti – Szent Istvántól kapott – elnevezésüket a vármegyék, miután tavaly a megyei kormányhivatalok vezetői (kormánymegbízottak) magától értetődő módon főispánok lettek. A szóhasználat visszaállítása azt biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai ebben a formában is tovább élhessenek.

Valóban igaz Orbán Viktor miniszterelnök megállapítása, miszerint a veszélyek korát éljük. Ezért felértékelődik – és talán a legfontosabbá válik – a biztonság kérdése. Az ebbe az irányba tett egyik első kormányzati lépés volt, amikor a járások megalakulásával egyidejűleg – pont tíz évvel ezelőtt – a védelmi igazgatás rendszere is átalakult. A létrejövő járási hivatalok vezetői egyúttal a helyi védelmi bizottságok elnökei is lettek, a megyei védelmi bizottságok élére pedig a megyei kormánymegbízottak – jelenleg főispánok – kerültek.

Korábban a katasztrófák elleni védekezést az átláthatatlanság, a nagyszámú vezető és sokszor az állandósult viták, ezáltal a működésképtelenség jellemezte. 2013-tól egy jóval kisebb vezetői gárdájú, hierarchikus, hatékony védelmi igazgatás jött létre. Ennek terheléses főpróbája a 2013-as, az „évszázad” árvize volt, s talán ezen átalakításnak is köszönhető, hogy Magyarország emberi élet elvesztése és komolyabb anyagi károk nélkül tudta kezelni ezt a katasztrófahelyzetet (nem úgy, mint a Duna által érintett többi ország). Nemzetünk és országunk biztonsága irányába tett újabb fontos lépés történt múlt év végén is, amikor létrejött a Védelmi Igazgatási Hivatal. Ezáltal a magyar közigazgatás felkészültebben állhat a XXI. század kihívásai elé.
Az állam szolgáltatásait gyorsan és szakszerűen az emberekhez eljuttató intézmény – ez a járás. Működő hagyomány modern tartalommal és köntösben, ezer plusz tíz év tapasztalatával.

Az évtizedek elmúltával a dolgok végre a helyükre kerülnek.

A szerző főispán, Pest Vármegyei Kormányhivatal

Borítókép: Harminc évvel a járási rendszer megszüntetése után 2013. január 1-jével új szervezeti rendben ismét létrejöttek vidéken a járási hivatalok, Budapesten a kerületi hivatalok. (Fotó: MTI/Balaton József)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.