Zsugor a köbön másutt is

Miközben az ellenzék, valamint a hozzájuk köthető szakértői holdudvar szerint a magyar gazdaság hajója léket kapott, vagyis jön a visszaesés, magas árakkal megfejelve, addig a „nevezettek” elfelejtik, hogy korántsem hungarikum az év eleji recesszió és a magas infláció. Sőt, ezek a jelenségek nyomasztanak gyakorlatilag mindenkit itt a vén kontinensen.
De nézzük, mi is a helyzet!

A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD-államok, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagjai közül tizenöt országban továbbra is két számjegyű az infláció, amelyet korábban az energiaárak, jelenleg pedig az élelmiszerárak pörgetnek. Közben az eurózóna az év egy részét recesszióban tölti idén; ez két egymást követő negyedévnyi zsugorodást jelent.
Bár éves szinten immár tíz százalék alatti értékre mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése a fentebb hivatkozott OECD-országokban, ez az érték továbbra is magasnak, évtizedek óta nem tapasztalt adatnak és gazdasági jelenségnek minősül.

További Vélemény híreink

Januárban tetőzhetett az infláció

Egyébként a párizsi székhelyű szervezet összesen harmincnyolc országot foglal magába, és a fogyasztói árak emelkedése valamelyest lassult ugyan, de néhány helyen még vágtat az infláció. Ráadásul az árnyomás 2023-ban is megmarad – derül még ki az OECD elemzéséből.

A párizsi székhelyű szervezet korábban egyébként azt jósolta, hogy az euróövezet gazdasági növekedésének üteme a tavalyi három százalékról 2023-ra 0,3 százalékra esik vissza. Ez pedig drámai visszaesést jelent az OECD tavaly júniusi gazdasági előrejelzéséhez képest, amikor az euróövezet gazdaságának jövő évi növekedését 1,6 százalékra prognosztizálta.

A szervezet különösen borúlátó Németország orosz földgáztól függő gazdaságát illetően: 0,7 százalékos visszaesést jelez, szemben a korábbi, 1,7 százalékos növekedésre vonatkozó becsléssel. S ezt erősítette meg a napokban a német statisztikai hivatal jelentése is, amely szerint Európa legnagyobb gazdaságában visszaesett az ipari termelés, méghozzá a vártnál nagyobb mértékben. A szóban forgó jelentés több mint háromszázalékos zuhanásról tesz említést, amely pont háromszorosa a várt értéknek. Még rosszabb a kép, ha egyes ágazatokat vizsgálunk. Például a termelés a vegyiparban több mint tíz, az építőiparban nyolc százalékkal, az energiaszektorban pedig két százalékkal csökkent. A teljes 2022-es évet figyelembe véve az ipari termelés 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben, és öt százalékkal maradt el a koronavírus-járványt megelőző, 2019-es évtől. Ráadásul tavaly decemberben mérséklődött a német külkereskedelem is: az exportja több mint hat százalékkal, az import pedig ugyancsak hat százalékkal szakadt be.

De nem állnak jól a franciák sem. Olyannyira, hogy a sztrájkok miatt várhatóan sereghajtó lesz a francia gazdaság az eurózónában. A szakszervezetek január közepe óta a harmadik általános sztrájkot hirdették meg a nyugdíjreform ellen, amelynek a tárgyalását a napokban kezdte meg a törvényhozás. A sztrájk a tömegközlekedés és az oktatás mellett érinti az áramtermelést és a kőolaj-finomítókat is, azaz direkt hatása is van a gazdaságra.

A két említett európai gazdaságról szóló hírek természetesen nem jók, hiszen Magyarország fontos exportpiacairól van szó. S ebből a megközelítésből is nekünk, magyaroknak az a kedvező, ha Németország és Franciaország is kijut a slamasztikából.

Persze minden relatív, de a mostani, magyarországi gazdasági helyzet nem a legrosszabb Európában. Tudniillik hazánkban növekedés várható éves alapon, és a zsugorodás csak átmeneti dolog lehet. Mind a kormány, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank minden eszközével azon dolgozik, hogy hűtse az egyébként tényleg magas hazai árszintet, de úgy, hogy közben ne omoljon össze a hitelezés.
S arról még nem szóltunk, hogy nem pusztán Európa, de gyakorlatilag az egész világ szenved a negatív folyamatokról, és aligha pipálhatja ki majd bárki is a 2023-as esztendőt a világgazdasági szereplői közül úgy, mint egy produktív esztendőt. A globális gazdaságra is igaz a régi pesti mondás, miszerint minden mindennel összefügg. Ismert, csak a szocializmusban tagadták a negatív folyamatok begyűrűzését.

Érdemes lenne tehát a kritikusoknak előbb tájékozódni az európai gazdaságról, a kontinens tényleges helyzetéről, netán a világgazdaságról, esetleg „megmérni” az összefüggéseket, mielőtt bejelentik, hogy a magyar gazdaság a csőd felé tart. Ez egészen egyszerűen nem igaz!

A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese