Egyébként a párizsi székhelyű szervezet összesen harmincnyolc országot foglal magába, és a fogyasztói árak emelkedése valamelyest lassult ugyan, de néhány helyen még vágtat az infláció. Ráadásul az árnyomás 2023-ban is megmarad – derül még ki az OECD elemzéséből.
A párizsi székhelyű szervezet korábban egyébként azt jósolta, hogy az euróövezet gazdasági növekedésének üteme a tavalyi három százalékról 2023-ra 0,3 százalékra esik vissza. Ez pedig drámai visszaesést jelent az OECD tavaly júniusi gazdasági előrejelzéséhez képest, amikor az euróövezet gazdaságának jövő évi növekedését 1,6 százalékra prognosztizálta.
A szervezet különösen borúlátó Németország orosz földgáztól függő gazdaságát illetően: 0,7 százalékos visszaesést jelez, szemben a korábbi, 1,7 százalékos növekedésre vonatkozó becsléssel. S ezt erősítette meg a napokban a német statisztikai hivatal jelentése is, amely szerint Európa legnagyobb gazdaságában visszaesett az ipari termelés, méghozzá a vártnál nagyobb mértékben. A szóban forgó jelentés több mint háromszázalékos zuhanásról tesz említést, amely pont háromszorosa a várt értéknek. Még rosszabb a kép, ha egyes ágazatokat vizsgálunk. Például a termelés a vegyiparban több mint tíz, az építőiparban nyolc százalékkal, az energiaszektorban pedig két százalékkal csökkent. A teljes 2022-es évet figyelembe véve az ipari termelés 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2021-ben, és öt százalékkal maradt el a koronavírus-járványt megelőző, 2019-es évtől. Ráadásul tavaly decemberben mérséklődött a német külkereskedelem is: az exportja több mint hat százalékkal, az import pedig ugyancsak hat százalékkal szakadt be.
De nem állnak jól a franciák sem. Olyannyira, hogy a sztrájkok miatt várhatóan sereghajtó lesz a francia gazdaság az eurózónában. A szakszervezetek január közepe óta a harmadik általános sztrájkot hirdették meg a nyugdíjreform ellen, amelynek a tárgyalását a napokban kezdte meg a törvényhozás. A sztrájk a tömegközlekedés és az oktatás mellett érinti az áramtermelést és a kőolaj-finomítókat is, azaz direkt hatása is van a gazdaságra.
A két említett európai gazdaságról szóló hírek természetesen nem jók, hiszen Magyarország fontos exportpiacairól van szó. S ebből a megközelítésből is nekünk, magyaroknak az a kedvező, ha Németország és Franciaország is kijut a slamasztikából.
Persze minden relatív, de a mostani, magyarországi gazdasági helyzet nem a legrosszabb Európában. Tudniillik hazánkban növekedés várható éves alapon, és a zsugorodás csak átmeneti dolog lehet. Mind a kormány, mind pedig a Magyar Nemzeti Bank minden eszközével azon dolgozik, hogy hűtse az egyébként tényleg magas hazai árszintet, de úgy, hogy közben ne omoljon össze a hitelezés.
S arról még nem szóltunk, hogy nem pusztán Európa, de gyakorlatilag az egész világ szenved a negatív folyamatokról, és aligha pipálhatja ki majd bárki is a 2023-as esztendőt a világgazdasági szereplői közül úgy, mint egy produktív esztendőt. A globális gazdaságra is igaz a régi pesti mondás, miszerint minden mindennel összefügg. Ismert, csak a szocializmusban tagadták a negatív folyamatok begyűrűzését.
Érdemes lenne tehát a kritikusoknak előbb tájékozódni az európai gazdaságról, a kontinens tényleges helyzetéről, netán a világgazdaságról, esetleg „megmérni” az összefüggéseket, mielőtt bejelentik, hogy a magyar gazdaság a csőd felé tart. Ez egészen egyszerűen nem igaz!
A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese
