idezojelek

Kötéltánc a szakadék szélén

A pénzhatalom manipulatív tevékenysége majdnem mindig háborút szül.

Cikk kép: undefined
Fotó: Makszim Sipenkov

Henry Ford, aki kreatív vállalatvezető és kitűnő menedzser volt, de nem volt kapzsi, azt vallotta, hogy ha börtönbe zárnánk a világ leggazdagabb ötven bankárát, nem lenne többé háború földünkön. A pénzhatalom manipulatív tevékenysége ugyanis majd mindig háborút szül, figyelmeztetett. A híres autógyáros vélhetően nem állt messze az igazságtól. Amennyiben az emberiség nem akar több háborút, a kapzsiságot vissza kell szorítani, sőt végérvényesen korlátozni kell. Ehhez azonban a népakarat ma már nem elég. Szemléletváltásra van szükség a fiatal generáció köreiben, akik majd megvalósítják ezt a fordulatot. Remélhetőleg nem túl nagy véráldozat árán.

A vagyoni szakadék olyan méretűvé tágult világszerte, amilyen még soha nem volt az emberiség történelmében. És az mégis csak tarthatatlan, hogy egy tucat megalomániás ­krőzus irányítson nyolcmilliárd embert bolygónkon. A leggazdagabb befolyásgyakorló egyének nevét ismerjük (akiknek zöme az Egyesült Államokban hozta létre vagyonát): Elon Musk – nettó vagyona 180 milliárd dollár, Jeff Bezos – 126 milliárd dollár, Bill Gates – 122 milliárd dollár, Warren Buffett – 113 milliárd dollár, Larry Ellison – 108 milliárd dollár (a Bloomberg milliárdos indexének legfrissebb adatai szerint).

Aggasztó, hogy világszerte a jövedelmi és vagyoni különbségek olyan szintre emelkedtek, amely pattanásig feszítik a húrt a társadalom szövetén belül, és a különböző társadalmi rétegeket egyre távolabb lökik egymástól. 

A vagyonosok kezdenek egy külön világot kialakítani, szigeteket vásárolnak, elszigetelt lakóparkokban élnek, a középosztály számára megfizethetetlen boltokban vásárolnak, magánklinikákon kezeltetik egészségügyi bajaikat és olyan nyaralásokra járnak, amelyek a társadalom többi részének nem elérhetők. És ez nincs rendben.

Nem azért nincs rendben ennek a jövedelmi és vagyoni szakadéknak a létrejötte, mert „igaz­ságtalan”, hanem azért, mert a nyakló nélküli gazdagodás előbb-utóbb vérontásba torkollik. Ennek eklatáns példája az orosz–ukrán háború. Azért tört ki ez a véres konfliktus, mert a nyugati (főként amerikai) pénzügyi elit olyan mértékű piac-, terület- és befolyásszerzést hajtott végre egy tőlük több ezer mérföldre eső területen, hogy az a szomszédos Oroszország számára geopolitikailag elviselhetetlenné vált. Azt is mondhatnánk, hogy a világ legabszurdabb zöldmezős beruházása (Ukrajna) egy piros mezős csatatérré változott. Mindez a ­kielégíthetetlen kapzsiság szüleménye, az újkori gyarmatosítás élő példája. A modern kori hódítók ugyanakkor nem átallnak további milliók életét feláldozni a koncért.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Márai egyik alapvetése, hogy „egy napon el kell dobni mindent, órát, bútort és műveltséget, s haza kell menni a szegényekhez”. De mi is okozza ezt a jövedelmi és vagyoni szakadékot világszerte? Legfőképpen a multinacionális részvénytársaságok térnyerése áll a probléma mögött. Ezek a gigászi vállalatok képtelenek bármilyen erkölcsi tényezőt beépíteni működésükbe, amelyek visszatartanák őket attól, hogy az embereknek ártsanak. Ezek a megalomániás óriáscégek mintegy százötven éve még jelentéktelen szerepet töltöttek be a világgazdaságban, mára azonban egyeduralkodóvá nőtték ki magukat.

A globális méretekben működő részvénytársaságok nemcsak befolyásolják, hanem ellenőrzik is, hogy mit eszünk, milyen ruházatot viselünk, mire költjük pénzünket és nem utolsósorban azt, hogy hol és kinek dolgozunk. 

Más szóval, adott esetben megvásárolják alkalmazottaik lojalitását is, amikor magasabb fizetésért alkalmazzák őket, amely jövedelemnek természetesen tízszeresen elkérik az árát. Nemzeti kultúrákon és a család-hit elkötelezettségen túlívelő jelképrendszerük és ideológiájuk menthetetlenül behálózza és meghatározza mindnyájunk életét.

A szociális érzékenység és a cégvilág kapzsiságának elfogadható keretek közé terelése épp ezért fontosabb ma, mint valaha. Ezt jó, ha minden politikai elit tudomásul veszi. Nem lehet büntetlenül sanyargatni az embereket a végtelenségig. Az 1993-as emberi jogi világkonferencián elfogadott Bécsi nyilatkozat és cselekvési program kinyilvánította, hogy a mélyszegénység létezése és elterjedtsége lehetetlenné teszi az emberi jogok megvalósítását, így annak enyhítésének és felszámolásának a nemzetközi közösség kiemelt céljának kell lennie. Hozzáteszem, amit elfelejtettek megemlíteni, hogy nemcsak a mélyszegényeket, de a dúsgazdagokat is fel kellene számolni. Semmi szüksége nincs az emberiségnek egy tucat megalomániás kiskirályra, akik nyolcmilliárd embert sakkban tartanak.

2020-ban a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos csak az első fél évben több mint 62 milliárd euróval gazdagodott, és volt olyan nap, amikor 24 óra leforgása alatt 11 milliárd euró­val nőtt a vagyona. Az összegek döbbenetes nagyságát jól szemlélteti az, ha megvizsgáljuk két random ország éves bruttó hazai termékét: 2019-ben a 37 milliós népességű Afganisztán GDP-je 16 milliárd, a 12 milliós Ruan­dáé tízmilliárd euró volt. A cégvilágban pedig a legnagyobb vállalat, az Apple Inc. profitja 2021-ben százmilliárd dollár volt, megelőzve a Microsoft vállalatot, amely hetvenmilliárd dollár profitot „termelt”. Magyarország nemzeti jövedelme 176 milliárd dollárt tett ki ugyanebben az évben, ami viszont PPP-alapon mindössze 36 milliárd dollár volt, kevesebb, mint az ­Apple profitja. Ezek után nem meglepő, hogy Tim Cook (az Apple első embere) hol Washingtonban, hol Pekingben, hol Brüsszelben bukkan fel és tárgyal a világ vezető politikusaival, hogy cége érdekeit érvényesítse.

Egy olyan világban élünk tehát, ahol egy milliárdos akár egyetlen nap alatt is szert tehet olyan méretű profitra, amely meghaladja egyes országok teljes éves nemzeti jövedelmét. Az elképesztő mértékű egyenlőtlenség és szegénység azonban nemcsak a fejlődő régiókat sújtja, hanem a gazdag országokban is előfordul. Európában is mindmáig hajléktalan emberek kényszerülnek az utcára, lakbérrel elmaradt családokat lakoltatnak ki, gyermekek éheznek, idős emberek nem tudnak télen fűteni, mert nincs fedezetük rá.

Fontos volna felismerni, hogy a szegénység nem egy elháríthatatlan sorscsapás, hanem a társadalmi igazságossággal és az emberi jogokkal összefüggő, rendszerszinten újratermelt probléma. 

Alain Badiou francia filozófus szerint „az óriási egyenlőtlenségeket, valamint a világ széttagoltságát gazdagokra és szegényekre maga az erőszak tartja fenn”.

Petőfi tűpontosan ábrázolta az előttünk kirajzolódó válságot A XIX. század költői című versében: „Vannak hamis próféták, akik / Azt hirdetik nagy gonoszan, / Hogy már megállhatunk, mert itten / Az ígéretnek földe van. / Hazugság, szemtelen hazugság, / Mit milliók cáfolnak meg, / Kik nap hevében, éhen-szomjan, / Kétségbeesve tengenek. / Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egyaránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind ­egyaránt foglal helyet, / Ha majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház ablakán: / Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, / Mert itt van már a Kánaán!”

Amíg a szakadék tágul, és a multi cégvilág százmilliókat tart pórázon, taszít rabszolgasorsba, addig a társadalmi feszültségek csak nőnek. Ezek erőszakos, fegyveres rendezése soha nem kizárt. Amíg az emberi kapzsiságot nem vagyunk képesek bizonyos korlátok közé szorítani, addig a háborúk veszélye fennáll és emberek tömegesen fognak meghalni a modern kori nyerészkedők miatt.

A szerző korábbi amerikai köztisztviselő, publicista

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Megint csak a szív diadala

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Atomfenyegetőzés férfihiúságból

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente
idezojelek

Térkép e táj

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Macron úr, harcoljon ön Ukrajnában!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.