Ehelyett inkább azon szorgoskodnak, hogy felgyorsítsák hagymázas föderalista álmuk, az Európai Egyesült Államok megalakítását. Ehhez persze fel kell számolni a nemzetállamokat, amit többféle módon próbálnak elérni, de a lényeg mindegyikben a társadalom összetartó szövetének szétroncsolása, a hagyományos közösségek megsemmisítése. Megtámadták az emberi létezésnek értelmet, tartást és formát adó mindhárom identitást. Kijelentették, hogy aki nemzeti alapon határozza meg identitását, az potenciális tömeggyilkos, nemzeti felemelkedés ugyanis csak más nemzetek eltaposása útján lehetséges szerintük. Meg sem hallják a magyar választ, ami más nemzeteket is érdekeltté kíván tenni a mi sikereinkben, és a kölcsönös előnyök mentén szervezett együttműködésben, a szövetségben látja a modern nacionalizmus jövőjét.
Irgalmatlan pergőtűz alatt tartják a vallási identitást, a keresztényüldözés egészen kifinomult formáit vetik be annak érdekében, hogy kiöljék a társadalmakból a maradékát is a keresztény gyökereknek, a kultúrának. Ám a legfontosabb célpontja a támadásoknak a család. Ezt rombolja, relativizálja a nemi identitást kétségbe vonó genderideológia és a kíméletlen LMBTQ-propaganda.
Utóbbi ráadásul elnyomott kisebbségként láttatja magát, miközben pár év alatt szinte észrevétlenül varázsolt alapjogot néhány valóban elenyésző létszámban előforduló eltévelyedésből. El akarják venni a szülőktől gyermekeik nevelésének jogát, szét akarják zúzni a legerősebb megtartó köteléket az emberek között. Isten, haza, család helyett mindenre kiterjesztett korlátlan szabadság – vagy inkább szabadosság –, egy határok nélküli világban bolyongó magányos tömeg egyenlőséggel hülyített, de inkább atomizált masszája, ami vigaszként a plüssmackós szolidaritásba kapaszkodhat, vagyis kap majd ő is egy csokrot meg egy kedves állatkát a vértócsája mellé, ha áldozatként rá kerül a sor. A valódi szeretetet nem ismerő hitetlen csőcselék pedig kóvályog tovább.
Az így szétvert társadalmaknak pedig az illegális bevándorlás adja meg a kegyelemdöfést. A hazájukat, szülőföldjüket elhagyó gyökértelenek tömege, keveredve az itt élő identitásvesztettek tömegével, ideális kevercset alkot a multikulturális nyitott társadalomhoz, amelyik a föderális szuperállam alapja. Nem véletlen, hogy újra előbukkant az oly sokszor letagadott terve a kötelező kvóta szerinti elosztásnak, hiszen mindenütt többségbe kell kerülniük azoknak, akiknek a haza, a nemzet, a szülőföld, az anyanyelv üres fogalom csupán, nem jelent már semmit. Nincs olyan, hogy egy ország kijelenti, nem akar bevándorlóország lenni.
Ha a birodalom úgy döntött, harminc ország helyett egyet akar, mert azt az egyet sokkal könnyebb profittermelésre kihasználni, akkor senki ne ugráljon ellene. Ha mégis rakoncátlankodik valaki, akkor meg kell büntetni, pénzügyi forrásait el kell apasztani, nemzeti kormányát meg kell buktatni, káoszt kell teremteni, hogy a soha nem látott szenvedések közepette tanulja meg minden renitens akadékoskodó, az erősebb kutya cselekedhet, a kisebb húzza meg magát. Késes gyilkosok, mentálisan terhelt terroristák áldozatainak vére kiáltja az égre: Mit tettél, ember? Hogyan hagyhattuk ezt?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!