Magyar barátaink említették Ukrajna nemzetiségi politikáját is. Az ottani magyaroknak számos okuk van a panaszra. Ezzel természetesen magam is tisztában vagyok, de az ukrán nemzetiségi politikában nagyorosz-szovjet örökséget látok. A Moszkva kancsukájától szenvedő népek évszázadokon keresztül rossz tapasztalatokat szereztek az eloroszosítással kapcsolatban. Később gyakran hasonló módon viselkedtek a területükön élő más népekkel; mást nem is ismertek. Ez felmentést ugyan nem ad, de megmagyaráz egyet s mást.
E ponton eszembe jut, amikor 1997-ben Bundestag-képviselőként Magyarországon jártam. A soron következő uniós csatlakozás volt a téma, különösen a német kisebbség magyarországi helyzete. Akkoriban a magyaroknak volt még felzárkóznivalójuk a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szó esett akkoriban a kisebbségek úgynevezett kedvezményes mandátumáról, ez is az uniós csatlakozás előfeltételeihez tartozott. Magyarország már régóta példamutatóan lép fel a kisebbségeket illetően. A csatlakozási tárgyalásokon Ukrajnának is alkalmazkodnia kell e területen az európai normákhoz. A kisebbségeivel kapcsolatos példás fellépés nélkül nem kap belépőt, és kész!
Azt is látom, hogy én Ukrajnától 1500 kilométer távolságra biztonságban ringathatom magam, míg a magyaroknak el kell tűrniük a mellettük dúló háborút. Ebből persze különböző nézőpontok következnek; ez teljesen világos a számomra. Így már sok mindent el tudok magyarázni a magyar álláspont bírálóinak. A magyarok nem akarják, hogy belerángassák őket a háborúba, és soha többé nem akarnak orosz csapatokat az országuk területén. De ugyanezt nem akarják az ukránok. És én sem. Számomra a felszabadulás napja nemcsak 1945. május 8-a volt, hanem 1994. augusztus 31-e. E napon vonultak ki az utolsó szovjet katonák Kelet-Németországból.
Magyar barátaink felemlegették az EU-ba irányuló ukrán gabonaszállítmányokat is, amely a hazai gabonatermelés rovására érkezik. Ebben igazuk van, de ez uniós politika, pontosabban szólva az energiafordulathoz kapcsolódó ostoba politika. Az unióban egyre több mezőgazdasági területet számolnak fel, illetve különítenek el szél- és napelemparkoknak. (Érdekes írás található erről a kérdésről itt: Bauerwilli.com; 2023. július 19., ezzel a címmel: „Ukrajna: Gabona Afrikának? Nem, Kínának és Európának!” A gabonának ugyanis csak töredéke jut a rászoruló országokba, a zöme Kínába, az unióba és Törökországba kerül.) Mindenesetre 2024-ben újra választásokat tartanak az Európai Unióban. Megvan rá az esély, hogy utána újra észszerűbb politikát tapasztaljunk Brüsszel részéről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!