Sokan rendkívül barátságtalan lépésként értékelték és okkal, hogy az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökség (NAZK) a magyar OTP-bankcsoportot „a nemzetközi háborús szponzorok” listájára helyezte, amiért a pénzintézet továbbra is együttműködik Oroszországgal. Ennek kapcsán arra kérte a magyar kormány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet (OECD-t), hogy lépjen fel annak érdekében, hogy Ukrajna eltávolítsa a semmilyen jogszabályt nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról.
A NAZK egyik hangsúlyosan bíráló érve az volt, hogy a pénzügyi eredményekről rendelkezésre álló információk szerint az orosz leánybank „2020-ban 113 millió rubel nyereséget ért el, és kolosszális összeget fizetett be az agresszor ország költségvetésébe – mintegy 190 millió rubel jövedelemadót”, továbbá a korrupciómegelőzési ügynökség így hivatkozik: „mint a tömegmédiából ismertté vált, a bank az orosz hadseregnek is kedvezményes hitelfeltételeket biztosít”.
Az ukrán hatóság érvelése több ponton hibás, például csak 0,17 százalékos orosz piaci részesedéssel rendelkezik a leánybank (vagyis piaci súlyát túldimenzionálják); Oroszország nemzetközileg elismert területén is van Donyeck nevű település, amit összekeverhettek az ukrajnai Donyeck várossal; az OTP sem kedvezményesen, sem máshogy nem hitelez az Orosz Föderáció fegyveres állományának tagjai számára; tevékenysége során betartja a nemzetközi szankciók kitételeit.
A lista maga egyébként azt jelenti, hogy a NAZK a külügyminisztériummal egy weboldalon teszi közzé azon személyek, cégek, illetve vállalatok listáját, akik szerintük támogatják Oroszország nyílt agresszióját, a portál legfőbb deklarált célja az, hogy tájékoztassa Ukrajna partnerországainak kormányait és állampolgárait a már bevezetett szankciókról, s hogy felhívja őket a háborút támogató személyek és cégek elleni szankciós listák bővítésére, beleértve az anyagi és információs támogatást is.
A listára való felkerülés konkrét jogszerű szankciói (azaz hátrányos jogkövetkezményei) nem világosak, és bár a hazai közbeszédben is a „szankciós lista” szerepel, valójában az OTP hivatalos tájékoztatása szerint „szankcióra jelölt” szerepel a hivatalos megfogalmazásban. Megjegyzendő, hogy a befektetőket a gyakorlatban nem érdekli, hogy milyen listára kerül fel vagy onnan le a bank, továbbra is kitartóan vásárolták az OTP részvényeit, és tavasz végére a február óta nem látott magas szintre került az OTP-részvények árfolyama.
Fontos kiemelni, hogy az utóbbi években több botrány is volt a NAZK körül: például 2020 áprilisában az ügynökség igazgatója kijelentette, hogy Zelenszkij elnöknek jogában áll titokban tartani az állambiztonság kíséretében eltöltött ománi nyaralásának költségeit, 2017 novemberében a NAZK főosztályvezetője, Hanna Solomatina terhelő kijelentéseket tett, miszerint a testületet teljes mértékben az elnöki adminisztráció ellenőrzi, a nemtetsző politikusok levadászására, a kormányhoz lojális tisztviselők lefedésére használják, és tények meghamisítására, utóbbi még Porosenko elnöki időszakára esett. A NAZK tényhamisító és politikai „likvidálóeszközként” való alkalmazása kapcsán évekkel később is folytak még nyomozások.
Az OTP orosz leánybankja Oroszország ötven legnagyobb bankja között van, és számos területen a piacvezetők között, több mint 2,2 millió ügyfelet szolgál ki, és Oroszország több mint 1850 lakossági központjában képviselteti magát. Nettó eredménye 187 milliárd forint, korrigáltan 195 milliárd forint (a szakértők 170 milliárd forintra számítottak), s míg a hazai bevétel csökkent, addig a kelet-közép-európai leánybankok bevételei – Románia kivételével – 15-25 százalékkal nőttek, a működési költséghatékonyság javult.
