A tusványosi tábor elképesztő gazdagságú programkavalkádjában üde színfoltot jelenített meg Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének, Toró T. Tibornak, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) alelnökének és Székely Istvánnak, az RMDSZ ügyvezető alelnökének panelbeszélgetése, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina moderált.
Ez esetben senki nem panaszkodhatott az eltérő megközelítésmódokból fakadó érdemi vita hiányára. A beszélgetésről az egyik legnépszerűbb erdélyi magyar portál is részletesen beszámolt.
A részvevők között a legfőbb véleménykülönbség abban mutatkozott, hogy Székely szerint az autonómia ügyében akkor sem lenne elmozdulás, ha a magyar oldalon konszenzus mutatkozna, míg a nemzeti oldal képviselői épp e konszenzus kimunkálásának fontosságát helyezték a középpontba.
Toró T. Tibor rámutatott, hogy harminc esztendő elteltével úgy tűnik, hogy a Neptun-ügy volt az, amely félresiklatta a biztatóan alakuló autonómiaküzdelmet. Az EMSZ alelnöke ugyanakkor javaslatot tett az akkori eseménysor közös újraértelmezésére.
Mi is történt Neptunban?
1993 nyarán Románia Európa tanácsi felvétel előtt állt, bizonyítási kényszerben, hiszen az ország nemzetközi presztízsét a marosvásárhelyi pogrom s az emberáldozatokat is követelő, többfelvonásos bányászjárás igencsak megtépázta. Elsődleges magyar érdek lett volna ezt a kényszert növelni, nem csökkenteni. Ehhez képest egy amerikai NGO, a Project on Ethnic Relations szervezésében az RMDSZ három akkori élpolitikusa leült tárgyalni informális keretek között a román tengerpart Neptun nevű üdülőközpontjában a román hatalom képviselőivel, érvényes mandátum nélkül. Ennek részeként alkalmat adtak a román diplomáciának arra, hogy demokratikus, kisebbségbarát színben tetszelegjen.
A tárgyalásról a román fél egyik régi motoros propagandistája, David Binder tudósított, aki, mint azt Wass Albert leírja egy publicisztikájában, már a hatvanas évek elején azon aggódott, hogy Kolozsváron a magyarok elnyomják a románokat. Ízlelgessük egy kicsit a gondolatot: egy amerikai újságíró arról tudósítja a világ közvéleményét 1961-ben, hogy az etnosoviniszta, kommunista Romániában a kisebbségi sorba taszított, jogfosztott magyarok okoznak hátrányt a többségi polgártársaiknak. Kétségünk ne legyen, ami nekünk joggal tűnik abszurdnak, azt az egyesült államokbeli tájékozatlan olvasó minden bizonnyal elhitte.