idezojelek

Szoboszlai és a fél térdre ereszkedés ára

Az UEFA és a FIFA szabályai nem engedik a politizálást a pályákon és a stadionokban sem, s ezzel az MLSZ is egyetért.

Cikk kép: undefined

Szoboszlai Dominik, korunk legsikeresebb magyar labdarúgója leszerződött a Liverpoolhoz, és a brit csapatoknál évek óta dívó szokás szerint a mérkőzések előtt ő is fél térdre ereszkedik. Ez a pár másodpercig tartó, élsportoló számára cseppet sem megerőltető póz nem érdemelne említést, ha nem lenne mögötte súlyos politikai tartalom.

A nyugati „demokráciákban”, a labdarúgópályákon kötelezően elterjesztett ostoba szokás a fehér ember bűnbánó és bocsánatkérő gesztusa kíván lenni a színes bőrű emberek ellen elkövetett történelmi bűnök miatt. A mérkőzések előtti letérdelés politikai üzenete nemcsak azért elfogadhatatlan, mert azt az erőszakos és türelmetlen Black Lives Matter (BLM) mozgalom kényszerítette ki, hanem azért is, mert a politikai megnyilvánulásoknak nincs helye a sportpályákon.

Elfogadhatatlan továbbá azért is, mert egy hazug és képmutató rögeszme terméke, amely arra hivatkozik, hogy a fehér emberek bűnösök, mert egykor gyarmatosították a feketék országait, és közülük kerültek ki az afrikai bennszülötteket elhurcoló rabszolga-kereskedők. Csakhogy a BLM aktivistái egyetlen szóval sem említik a modern kori rabszolgaságot, amelynek haszonélvezői nem köthetők egyetlen bőrszínhez.
Korábban már megírtuk, hogy a Global Slavery Index (a modern rabszolgaság globális tanulmánya) 2018-as kiadása szerint 

a világon körülbelül negyvenmillió ember él rabszolgasorban. Afrikában − becslések szerint − 9,2 millió ember. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) pedig megállapította, hogy ma több mint háromszor annyian élnek mások kényszere alatt, mint ahányat elfogtak és eladtak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem 350 éves időszakában.

Ha az egykori gyarmattartók mai utódai úgy érzik, hogy az elődök bűnei miatt a sportpályákon is vezekelniük kell, ám tegyék, de a közép-európai polgárok joggal kérdezhetik: mi közünk van nekünk ehhez? Magyarország történelme során gyakran háborúzott és fogott fegyvert függetlensége védelmében, de soha egyetlen népet sem gyarmatosított. Egy magyar sportolónak miért kellene a meccsek előtt letérdelnie? Csupán azért, mert egy Colin Kaepernick nevű amerikai focista kezdeményezése nyomán ez 2016 óta divattá vált? Nevetséges.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szoboszlai védelmében persze el lehet mondani, hogy ha már leszerződött a Liverpoolhoz, akkor el kell fogadnia az ottani szabályokat, s ezek között ott van a fél térdre ereszkedés is.

 El lehet mondani, hogy a juttatásokkal együtt körülbelül 260 millió forintnak megfelelő havi fizetéshez képest ez a kis gesztus szóra sem érdemes. Azzal is lehet példálózni egy tévéműsorban, hogy a Kádár-rendszerben rendes emberek is beléptek a pártba a karrierépítés érdekében, de közben nem árt emlékeznünk azokra is, akik ezt nem tették, akik nem azt vallották, hogy „van az a pénz”… 

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök egy alkalommal kijelentette, hogy nem szimpatizál a térdeplősdivel, akkor a nemzeti válogatottra gondolt, s tökéletesen igaza volt. 

„A magyar ember a Jóisten és a hazája előtt térdel le, és akkor, amikor megkéri a kedvese kezét. Nem azt várjuk a nemzeti csapatainktól, hogy letérdeljenek, hanem azt, hogy harcoljanak” – mondta a miniszterelnök. És igaza volt a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is, amikor emlékeztetett arra, hogy az UEFA és a FIFA szabályai nem engedik a politizálást a pályákon és a stadionokban sem, s ezzel az MLSZ is egyetért.

És óhatatlanul eszünkbe jut Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, akinek az életében még egészen másféle szelek fújdogáltak keleten és nyugaton. A legendás Aranycsapat csatára minden utóda számára magasra tette a mércét. 2004-ben az UEFA az előző fél évszázad legjobb magyar játékosának választotta, s a legszebb gól szerzője minden évben az ő nevét viselő FIFA-díjat kapja. Halála után megérdemelten kapott szobrokat, és nagyon helyénvaló, hogy az ő nevét viseli az egykori Népstadion, valamint a felcsúti labdarúgó-akadémia.

Szoboszlai Dominikot szeretjük. Ő tényleg nem tehet arról, hogy nyugaton balhitek, őrült eszmék uralják a sajtót, a politikát, a közgondolkodást. Ha a Liverpool mérkőzései előtt egyedül ő maradna állva, biztos, hogy a közönség kifütyülné, és a klub vezetésétől is megkapná a fejmosást. 

A sajtó leszedné róla a keresztvizet, s előbb-utóbb távoznia kellene. Büszkék vagyunk rá, mert kivételes tehetségének megfelelő szinten játszhat, s a legnépszerűbb sportágban hozhat további dicsőséget a magyar sport számára. Kívánjuk, hogy Puskás Öcsi örökségének méltó folytatója legyen.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Szoboszlai Dominik júliusban a Liverpool játékosa lett (Fotó: Facebook/LiverpoolFC)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

A Tisza Párt egy fölpántlikázott kübli

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Isten árnyékában

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Egy előre bejelentett árulás története

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Vádolom az Európai Uniót!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.