Ez a család, amiről mi beszélünk. Tudjuk, hogy van mindenféle együttélési forma ezen kívül is. Lelke rajta annak, aki azokat választja. De ha úgy döntött, keressen magának elnevezést is. A család az család, de úgy, ahogy az imént leírtam. Még akkor is, ha David Pressman úr megtagadja ezért tőlünk az amerikai vízumot. 

Nagyon lényeges az is, hogy az ember nőnek vagy férfinak születik. Bináris, ha úgy tetszik. Képzelheti magát zsiráfnak is, de attól még nem lesz az. És nem lesz férfi az átműtött nőből, mint ahogy nő sem válik semmilyen kezelés hatására a férfiból. Legfeljebb valami másra hasonlító torzót teremt az istent játszó meggondolatlanság. Éppen ezért gyermeket szülni csak a nő tud, hozhat bármiféle ezzel ellentétes határozatot az Európai Parlament idióta többsége. Aki mást állít, az bolond, aki pedig erőszakkal arra akar rávenni bárkit, hogy fogadja el tényként a bolondságot, az gazember.

A családbarát döntéshozóknak meg kell teremteniük a feltételeit annak, hogy minél több családbarát tudós dolgozhasson az egyetemeken, az akadémiai kutatóhálózatban, akik nem újabb genderféléket találnak ki, hanem a családok boldogulásának titkait kutatják, az együttélés nehézségeinek megoldásaira keresnek hatékony módszereket. Továbbmenve ezen a gondolatsoron, képezzenek az egyetemek családbarát pedagógusokat, akik arra nevelik az utánunk jövő nemzedékeket, hogy a gyerek a legfőbb érték, tekintsék a létezés értelmének, és ne egy klímakatasztrófát előidéző gáztermelő bioszörnynek.

És lám-lám, minden mindennel összefügg, a súlyos munkaerőgondok is abból adódnak, hogy Európa társadalmai szép lassan elöregednek, aztán pedig gyorsan kihalnak. Nagyon jól látszik az utóbbi nyolc-tíz évben, hogy erre a problémára a lehető legrosszabb válasz az illegális migráció erőltetése. A legjobb esetben is párhuzamos társadalmakat hoz létre a teljesen más kultúrájú emberek beözönlése. A szülőföldjüket elhagyó gyökértelen tömegek egyáltalán nem akarnak integrálódni, nem tisztelik a törvényeinket, sőt lenéznek bennünket ­miattuk, és csak azt várják, hogy túlszaporodva a befogadó népességet, átvehessék az irányítást. Ha azt a pénzt, amit az embercsempészek zsebre vágtak idehozataluk közben, otthonmaradásuk elősegítésére fordították volna, feleennyien nem lennének itt. A segélyezésük költségeiből pedig minden európai ország hatékony családpolitikát tudott volna bevezetni. Milyen kár, hogy mindez családbarát nemzeti kormányok hiányában ma még megmosolyogtató naivitás.

De baj lesz az illegális bevándorlókkal ­amiatt is, hogy nekik egészen sajátos a hozzáállásuk az LMBTQ- és a gender kérdéseihez.

Ezzel szemben az Európai Unió globalista, újbalos elitje teljesen lefeküdt a lobbistáknak, aktivistáknak és propagandistáknak. Perlik a gyermekvédelmi törvényünket, jogállamisági problémákat kreálnak, és minden eszközzel megpróbálják a tagállamokra erőltetni az összes őrületet, amivel szerintük gyengíteni lehet a nemzetállamokat összetartó közösségeket. Ezért szólította fel Orbán Viktor négy pontban Brüsszelt a változásra. A magyar miniszterelnök szerint nem a genderpropaganda és migráció erőltetése a brüsszeli vezetés feladata, hanem az európai emberek képviselete. Meg kell védeni a közös határokat és támogatni kell a családokat. Hárommillió ember ad ehhez erőt csak Magyarországon. Gondoljunk bele, mire leszünk képesek, ha minden tagállamban felébrednek a józan ész hívei!

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)