Beperelte orvosait egy fiatal nő, akinek tizenhat éves korában eltávolították a melleit és hormonokkal kezelték, hogy fiúként élhessen, de később rájött, hogy kamaszkori mentális zavaraira nem ez lett volna a megfelelő kezelés. Ahogy fogalmazott, nem hiszi, hogy kiskorúak beleegyezhetnek abba, hogy elvegyék a testi funkcióikat, mielőtt felfognák, mit is jelentenek azok valójában. Egyelőre megjósolni sem lehet, mire jutnak a jogászok ezzel a felvetéssel, de az biztos, hogy pontosabban nem lehet megfogalmazni a manapság burjánzó transz- és genderőrület kritikáját.
A józan ész radikálisabb védelmezői egyenesen úgy tartják, örökre el kellene tiltani hivatása gyakorlásától azt az orvost, aki gyerekeken végez el nemátalakító műtétet. Ezzel szemben több országban inkább azokat a szülőket vegzálják, akik óvni próbálják gyermekeiket a hasonló beavatkozásoktól. A rossz testbe születettek bolondériája terjed, mint a vírus. Egy felmérés szerint a harminc év alatti amerikaiak öt százaléka transznak vallja magát.
Az ezredforduló környékén született úgynevezett Z generáció különösen fogékony az újbalos LMBTQ- és genderpropagandára. Körükben aránytalanul magas azok száma, akik valamely szexuális kisebbség tagjának vallják magukat. Hamis tehát az a mentegetőzése az őrületet már az óvodákban és az iskolákban is terjeszteni akaró propagandistáknak, hogy senki nem lesz attól mondjuk meleg, ha időben megismeri a szex ezen változatát. A számok teljesen mást mutatnak.
Különösen felértékelődik mindez a Budapesten lezajlott demográfiai csúcs fényében, amelynek középpontjában a családok védelme állt. Novák Katalin köztársasági elnök tizenkét pontja az életigenlők lázadását foglalja jelmondatokká a halálpártiak nyomulásával szemben. Valóságos szabadságharc kimondani ma, hogy a nevelés, beleértve a szexuális nevelést, a szülők alapvető joga és kötelessége. Az pedig, hogy minden kislány és kisfiú nőhessen fel úgy nővé és férfivá, ahogyan megszületett, felér egy hadüzenettel a genderlobbi ellen. Régóta vártuk, hogy miután egyértelművé vált a mindenféle identitásunkat felszámolni akaró neomarxista progresszió végletes családellenessége, szülessenek megfelelő válaszok a legmagasabb politikai körökben a pusztító törekvésekre.
Az a célkitűzés, hogy váljék nemzeti minimummá a döntéshozók családpártisága, a körkörös védelem stratégiája. Ha családbarát politikával sikerül megvédeni, megerősíteni a társadalom alapegységeit, megszülethet majd minden vágyott gyermek, akkor nem kell attól tartani, hogy elfogy nemzetünk. És akkor elég erősek leszünk ahhoz, hogy újra és újra ellenálljunk azoknak, akik el akarják tüntetni a nemzetállamokat, és ennek érdekében megtagadják a természet, a biológia törvényeit is, hogy szétzúzzák a családot, majd istent játszva gúnyt űzzenek a teremtésből, kiölve az értelmet az emberi létezésből.
Nagyon fontos, hogy ne hagyjuk ellopni a szavainkat, ne engedjük, hogy kiforgassák őket eredeti jelentésükből, és olyan történet elbeszélésére alkalmazzák azokat, aminek semmi köze a valósághoz. Ne szégyelljük újra és újra leszögezni, hogy az anya nő, az apa férfi, kettejük szövetségét hívjuk házasságnak, amit azért kötnek, hogy megszülethessenek gyermekeik, akiket az így létrejött családban biztonságban felnevelhetnek.
Ez a család, amiről mi beszélünk. Tudjuk, hogy van mindenféle együttélési forma ezen kívül is. Lelke rajta annak, aki azokat választja. De ha úgy döntött, keressen magának elnevezést is. A család az család, de úgy, ahogy az imént leírtam. Még akkor is, ha David Pressman úr megtagadja ezért tőlünk az amerikai vízumot.
