A legfőbb problémát a szokásos autósforgalom elől teljesen elzárt Lánchíd mellett az aránytalanul drága budapesti ingatlanok miatt az agglomerációba költöző, de Budapesten dolgozó százezrek ingázása okozza. Az ingázók alapvetően autóval közlekednek, és miután Budapest úthálózata nem ilyen mennyiségű autós közlekedésre épült, az ingázás szükségszerűen közlekedési dugót okoz. A megoldás sokoldalú: a lezárt híd azonnali megnyitása, új autóutak, további P+R parkolók építése, a tömegközlekedés, elsősorban a vasút és a dunai hajózás fejlesztése stb. A dugó miatt a közlekedők különböző csoportjai, így az autósok, kerékpárosok, gyalogosok között jelentős az érdekellentét, amely konfliktussal jár.
Az érdekellentétek, mint az élet más területén, kölcsönös engedményekkel oldhatók meg. Az egészséges környezethez való jog az egyik legfontosabb harmadik generációs alapjog. Ennek része az is, hogy a gyalogosok és kerékpárosok egészséges környezetben, jó levegőben közlekedhessenek. A parkolók kiépítése, a kerékpárút-hálózat bővítése fontos, legitim cél. Ha azonban a kerékpárút-hálózat bővítése helyett az autós és buszsávok csökkentésével növeljük a kerékpárosok közlekedési sávját, az a látszólag kedvezményezett kerékpárosoknak sem jó. A közlekedési dugóban lassan araszoló autók üzemanyaga sokkal nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a normál sebességgel haladó gépjárműveké. Aki a Nagykörút, Üllői út és más forgalmas főútvonalak elkerített kerékpársávjaiban biciklizik, egészségtelen, szennyezett levegőt szív magába. Ha az Üllői úti esethez hasonlóan buszsávok megszüntetésével jár a biciklisávok kiépítése, az nem segíti a tömegközlekedésre való áttérést, amely a fővárosi levegőszennyezés megszüntetésének egyik fő pillére. Emellett nemcsak az autósok, de az autóbusszal közlekedők is késni fognak munkahelyükről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!