A közlekedők alapjogainak sérelmével jár az elkerített biciklisáv

Az elmúlt hetekben sok vihart kavart a Karácsony Gergely főpolgármester és a Fővárosi Közgyűlés döntésével az Üllői úton felállított, az autós sávoktól korlátokkal elhatárolt kerékpársáv ügye. A biciklisáv kapcsán a közlekedés egyes résztvevőinek – kerékpárosoknak, autósoknak, busszal közlekedőknek – szükséges és arányos mértékben korlátozható szabad mozgáshoz fűződő alapjogai állnak egymással szemben.

Az alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek, aki Magyarország területén jogszerűen tartózkodik, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megváltoztatásához. A személyi szabadságot csak törvény korlátozhatja, kivételes esetben (szabadságvesztés, lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, járványügyi karantén).

Fenti alapjog részét képezi a tartózkodási hely közlekedési eszközökkel való változtatásának joga. Mindenki szabadon választhatja meg, hogy mely közlekedési eszközzel közlekedik. Ezen alapjog részletszabályait nemcsak törvény, de egyedi hatósági döntés is megállapíthatja. A helyi rendőrkapitányság, mint hatóság útlezárást rendelhet el például útfelújítás, üzemzavar-elhárítás, tüntetés, sport- és kulturális rendezvények miatt.
Budapest, miként minden nagyváros közlekedése, zsúfolt, elviselhetetlen, a közlekedőknek gyakran jelentős késést és tetemes környezeti terhelést okoz.

A legfőbb problémát a szokásos autósforgalom elől teljesen elzárt Lánchíd mellett az aránytalanul drága budapesti ingatlanok miatt az agglomerációba költöző, de Budapesten dolgozó százezrek ingázása okozza. Az ingázók alapvetően autóval közlekednek, és miután Budapest úthálózata nem ilyen mennyiségű autós közlekedésre épült, az ingázás szükségszerűen közlekedési dugót okoz. A megoldás sokoldalú: a lezárt híd azonnali megnyitása, új autóutak, további P+R parkolók építése, a tömegközlekedés, elsősorban a vasút és a dunai hajózás fejlesztése stb. A dugó miatt a közlekedők különböző csoportjai, így az autósok, kerékpárosok, gyalogosok között jelentős az érdekellentét, amely konfliktussal jár.

Az érdekellentétek, mint az élet más területén, kölcsönös engedményekkel oldhatók meg. Az egészséges környezethez való jog az egyik legfontosabb harmadik generációs alapjog. Ennek része az is, hogy a gyalogosok és kerékpárosok egészséges környezetben, jó levegőben közlekedhessenek. A parkolók kiépítése, a kerékpárút-hálózat bővítése fontos, legitim cél. Ha azonban a kerékpárút-hálózat bővítése helyett az autós és buszsávok csökkentésével növeljük a kerékpárosok közlekedési sávját, az a látszólag kedvezményezett kerékpárosoknak sem jó. A közlekedési dugóban lassan araszoló autók üzemanyaga sokkal nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a normál sebességgel haladó gépjárműveké. Aki a Nagykörút, Üllői út és más forgalmas főútvonalak elkerített kerékpársávjaiban biciklizik, egészségtelen, szennyezett levegőt szív magába. Ha az Üllői úti esethez hasonlóan buszsávok megszüntetésével jár a biciklisávok kiépítése, az nem segíti a tömegközlekedésre való áttérést, amely a fővárosi levegőszennyezés megszüntetésének egyik fő pillére. Emellett nemcsak az autósok, de az autóbusszal közlekedők is késni fognak munkahelyükről.

A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy a korlátokkal elzárt kerékpársávok olyan keskenyek, hogy azok alkalmatlanok a mentők, tűzoltók és más rendészeti szervek járműveinek közlekedésére. Az alaptörvény szerint az élethez való jog korlátozhatatlan, a magyar jogrendszer egyebek mellett a halálbüntetést is ezért tiltja.

Ha a mentők a súlyos baleset helyszínére vagy életveszéllyel járó szív-ér rendszeri beteghez megfelelő időben érkeznek, illetve rövid idő alatt megérkeznek a sürgősségi ellátást biztosító kórházba, sok azonnali segítséget igénylő beteg, sérült élete menthető meg. Ha ez fordítva történik, az nagyon nagy baj. Sajnos ráadásul a fővárosi közlekedési morál hiánya miatt így is sokan nehezen engedik el a megkülönböztető jelzéssel közlekedő mentőautót, tűzoltóautót.

2024-ben önkormányzati választás lesz, ott olyan városvezetésnek kell felhatalmazást adni, amely az autósok és kerékpárosok közti érdekellentéteket nem valamelyik fél háttérbe szorításával, hanem közlekedési kerekasztal létrehozásával és valódi megoldásokkal, elsősorban P+R parkolók kiépítésével orvosolja.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: A hírhedt Üllői úti „Karácsony-karók” (Fotó: Mirkó István)