A világnak meg kell ismernie az Ulma család mártíromságát

Andrzej Duda lengyel elnök a zsidó családokat náciktól megmentő Ulma családra emlékezik, boldoggá avatásuk előtt.

FILES-POLAND-HISTORY-WWII-HOLOCAUST Fotó: WOJTEK RADWANSKI

Megjelent a „Wszystko co najważniejsze” című lengyel havilappal együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Intézetével és a Lengyel Nemzeti Alapítvánnyal közösen működtetett történelemkutató program részeként.

Mi, lengyelek, büszkék vagyunk arra, hogy honfitársainkat, az Ulma család tagjait a katolikus egyház 2023. szeptember 10-én boldoggá avatja. Az esemény jelentősége túlmutat annak vallásos tartalmán – tiszteletadás is az emberség legmagasabb minőségét megtestesítő hősöknek.

Agyonolvasott, megsárgult Biblia, épp az irgalmas szamaritánus példázatánál felütve. A címet pirossal aláhúzták, és a lap szélén egy kézzel írott, nagybetűs „IGEN!” olvasható. Amikor az Ulma Család Múzeumára gondolok, ez a kiállítási tárgy jut elsőként eszembe. A múzeum, amely egyben a II. világháború alatt zsidókat mentő lengyelek előtt is tiszteleg, a dél-lengyelországi Markowa faluban található.

Ez a bizonyos Szentírás Józef és Wiktoria Ulma tulajdonát képezte. Ulmáék lengyel gazdálkodók voltak, akik a II. világháború alatt nyolc zsidó honfitársukat rejtették el a nácik elől: Golda Grünfeldet, Lea Didnert és kislányát, valamint Saul Goldmant és négy fiát. 1944. március 24-én a kora hajnali órákban Ulmáék markowai gazdaságába német zsandárok törtek be, akik lelőtték a család tagjait és az általuk bújtatott zsidókat. A vérengzés áldozatául esett Józef Ulma, Wiktoria, aki épp gyermeket várt, és hat kisgyermekük is.

A náci megszállás, a holokauszt és a lengyelek tömegei elleni rémtettek mély és még mindig fájó emlékű fejezetei hazám történelmének. Számos honfitársam osztozott az Ulma család sorsában. Megemlékezésül minden év március 24-én nemzeti ünnepet ülünk azon lengyel polgártársaink tiszteletére, akik zsidókat mentettek a náci megszállás alatt.

A II. világháború kitörése előtt Lengyelországban jelentős zsidó közösség élt, az egyik legnagyobb a nemzet történelmében. A zsidók évszázadok óta szívesen telepedtek le az országban, amit a sokat mondó „Polin” névvel illettek, amelynek jelentése: a hely, ahol megpihensz. Cserébe Lengyelország a békét és a gyarapodás lehetőségét kínálta nekik. Ennek eredményeként az 1930-as évek végén Varsó adott otthont a világ második legnagyobb zsidó közösségének.

A zsidók teljes kiirtására irányuló – iszonyatosan embertelen, gépies, szinte ipari jellegű – német terv biztosan figyelembe vette ezt a tényt. A nácik halálgyárakat, kivégzőtáborokat alakítottak ki Lengyelországban az ottani és más, a Harmadik Birodalom megszállta országokból származó zsidók kiirtására. Lengyelország évszázadokon keresztül toleráns ország hírében állt, ahol a kulturális és társadalmi viszonyokat a keresztény értékek alakították. A német megszállók így joggal számíthattak a bűntetteikkel szembeni ellenállásra. Hogy ennek esélyét minimálisra csökkentsék, halállal fenyegettek meg mindenkit, aki az országban akárcsak megkísérelt menedéket adni a zsidóknak.

A kíméletlen intézkedések ellenére azonban lengyel zsidók ezreinek életét sikerült megmenteni. Honfitársaik segítették őket, hogy megszökjenek a gettókból, elbújtatták őket, ételt és pénzt adtak nekik, és hamisított iratokkal látták el őket.

A háborús évek drámai eseményeinek rekonstruálásán a történészek mind a mai napig dolgoznak. Eddig több mint hétezer lengyel részesült a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet által átadott Világ Igaza kitüntetésben, köztük Wiktoria és Józef Ulma is. Az igazak ezen tiszteletre méltó körében a legnagyobb csoportot a lengyelek alkotják. A lengyel hatóságok és állami intézmények továbbra is mindent megtesznek, hogy életben tartsák ezen néma, és sokszor névtelen hősök emlékét, különösen azokét, akik bátorságukért és áldozatukért cserébe egy náci kivégzőosztag előtt találták magukat.

Mi, lengyelek, büszkék vagyunk arra, hogy az Ulma család tagjait, honfitársainkat, 2023. szeptember 10-én boldoggá avatja a katolikus egyház. Az esemény jelentősége túlmutat annak vallásos tartalmán – tiszteletadás is az emberség legmagasabb minőségét megtestesítő hősöknek. Mártíromságuk története nemzetközi elismerésre érdemes, mert bár a történet borzalmas, de egyben a felebaráti szeretet kiemelkedő példája is.

Borítókép: Katonák őrt állnak, miközben az emberek virágkoszorúkat helyeznek el az Ulma család sírjánál 2016. március 17-én a lengyelországi Markowában (Fotó: AFP/Wojtek Radwanski)