A zsidók teljes kiirtására irányuló – iszonyatosan embertelen, gépies, szinte ipari jellegű – német terv biztosan figyelembe vette ezt a tényt. A nácik halálgyárakat, kivégzőtáborokat alakítottak ki Lengyelországban az ottani és más, a Harmadik Birodalom megszállta országokból származó zsidók kiirtására. Lengyelország évszázadokon keresztül toleráns ország hírében állt, ahol a kulturális és társadalmi viszonyokat a keresztény értékek alakították. A német megszállók így joggal számíthattak a bűntetteikkel szembeni ellenállásra. Hogy ennek esélyét minimálisra csökkentsék, halállal fenyegettek meg mindenkit, aki az országban akárcsak megkísérelt menedéket adni a zsidóknak.
A kíméletlen intézkedések ellenére azonban lengyel zsidók ezreinek életét sikerült megmenteni. Honfitársaik segítették őket, hogy megszökjenek a gettókból, elbújtatták őket, ételt és pénzt adtak nekik, és hamisított iratokkal látták el őket.
A háborús évek drámai eseményeinek rekonstruálásán a történészek mind a mai napig dolgoznak. Eddig több mint hétezer lengyel részesült a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet által átadott Világ Igaza kitüntetésben, köztük Wiktoria és Józef Ulma is. Az igazak ezen tiszteletre méltó körében a legnagyobb csoportot a lengyelek alkotják. A lengyel hatóságok és állami intézmények továbbra is mindent megtesznek, hogy életben tartsák ezen néma, és sokszor névtelen hősök emlékét, különösen azokét, akik bátorságukért és áldozatukért cserébe egy náci kivégzőosztag előtt találták magukat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!