A fejlett világban beköszöntött demográfiai tél most jégkorszakba fordul, pedig ha nincs gyermek, nincs jövő. Ha nem vesszük fel a harcot azokkal a folyamatokkal és világképpel, amely végképp megbénítja társadalmainkat, gyermekeink nem egy olyan világban élhetnek majd, amelyet tiszta szívvel hagynánk rájuk örökül.
Miközben 2011 és 2021 között Magyarországon 31 százalékkal emelkedett (az Eurostat módszertana szerint számolva 1,23-ról 1,61-re), az Európai Unió átlagát tekintve – országonként jelentős ingadozás mellett – stagnált a gyermekvállalási kedvet mutató, úgynevezett teljes termékenységi arányszám. Rajtunk kívül csak Csehországban és Romániában tudott emelkedni húsz százalék feletti mértékben a gyermekvállalási kedv.
Ahogyan Novák Katalin köztársasági elnök arra rámutatott, szabadságharcos elődeink örökösei vagyunk, s az ő életükön keresztül megtanultuk: a magyarok nem ingyen kapják a szabadságot, újra és újra meg kell küzdenünk érte. Ennek az örök küzdelemnek szerves része a 2023. szeptember 14–15. között ötödik alkalommal megrendezett budapesti demográfiai csúcs, ahol minden a szabadság és a család körül forgott.
Magyarország a családok és a demográfia ügyének leghangosabb és legkitartóbb szószólója a nemzetközi politikában. Nagyon sokan eljöttek a demográfiai csúcsra, ami azt mutatja, hogy a család és a gyermek kérdése a világ minden táján megmozgatja az embereket – hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. A budapesti demográfiai csúcs azonban életerős hangjával segített megerősíteni a hitet, hogy a családbarát szövetség kiterjed az egész világra. A demográfiai csúcson részt vevők jelenléte azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy nem vagyunk egyedül.