Kétségtelen, hogy nehéz a gazdasági helyzet, de, miként pestiesen mondják, mindig van előre. A magyar gazdaság állhatná ugyan jobban is a sarat, de gondoljunk csak bele, hogy micsoda sokkok érik 2020 óta, ráadásul folyamatosan. A Covid okozta válság után egyből jött az orosz–ukrán háború, majd a brüsszeli szankciók okozta, krízisszerű helyzet. Utóbbi energiaválságot, majd inflációs csapdát okozott, most pedig a kamatcsapdát szenvedhetjük el.
Egy nem túl kedvező kis összefoglaló: két számjegyű az infláció, csakúgy, mint a kamatszint, nincs gazdasági növekedés, magas a költségvetés hiánya, jövőre pedig jelentős tényező lesz a megnövekedett adósságszolgálat az állami pénzügyek tekintetében.
Jogos a felvetés: mit csinál a kormány? És gazdasági értelemben mindenható-e a piaci folyamatokra? Amit konstatálhatunk, hogy a kormány figyeli a gazdasági folyamatokat, és ha kell, akkor közbeavatkozik. Példának okáért ez történt akkor is, amikor a vállalkozásokat kiszabadították a fixált árú áramszerződésekből, továbbá ezt tükrözi a kamatstop is, amely még azelőtt kezelte a kamatok elszabadulását, hogy azok több százezer családot és vállalkozást tettek volna tönkre. Kényszerűségből ugyan, de a kormány extraprofitadót vetett ki a magas nyereséget felmutató ágazatokra. Bár ezt a konstrukciót versenyhátránya miatt szidták, mint a bokrot, immár példaként szolgál Európában.
A nehéz gazdasági helyzet azonban nem hungarikum: Európa, pontosabban az Európai Unió és az eurózóna elfelejtette megvédeni önmagát, nem néz szembe a valódi problémákkal, így a külső gazdasági helyzet sem biztató. Elég csak rápillantani a Lajtán túli makrogazdasági számokra. A német gazdaság éppenhogy döcög, vele együtt az európai uniós versenyképesség és teljesítmény zuhan, miközben az orosz után a kínaiakkal kötött gazdasági kapcsolatokat is szét akarják szakítani az ellenérdekelt felek.
Kongatni a vészharangot azért sem kell, mert a háború és szankciós válság közepette tovább emelkedik a foglalkoztatottság, és mára már közel 4,8 millióan dolgoznak. Soha ennyien nem álltak még munkában! Önmagában ez az egy szám okozta összkép teljesen más képet fest a magyar gazdaság állapotáról és ellenállóképességéről, mint az MSZP–SZDSZ kormányzása idején. Mire is emlékezhetünk? Megszorításokra, magas munkanélküliségre, rezsiáremelésre, devizahiteles válságra, továbbá egyhavi bér és nyugdíj elvételére. Nem is beszélve a kis híján bekövetkezett államcsődről.
Ezzel szemben a mostani, jobboldali kormány képes megvédeni a nyugdíjak értékét, sőt a visszaesés közepén visszaadta a 13. havi nyugdíjat, újabb és újabb munkahelyeket hozott létre, ügyel a költségvetési politikára. És a kimutatások alapján továbbra is a magyarok fizetik a legalacsonyabb áram- és gázárat az EU-ban. Érdemes kicsit leragadni a kamatstopnál. A kormány idejében reagált, így a lakosság számára bevezette a kamatstopot, amelyet a vállalkozásokra is kiterjesztett. A kamatstop eddig 350 ezer családnak és hatvanezer kis- és közepes vállalkozásnak nyújtott segítséget, miközben jelenleg is háromszázezer lakossági jelzáloghitellel rendelkező háztartás biztonságát garantálja, továbbá majd harmincezer vállalkozást véd meg a magas kamatoktól.
A kormány intézkedése eddig közel 330 milliárd forinttal segítette a családokat és a kkv-szektort. Ami a hitelezést illeti, az állam gyorsan reagálva, rendkívül kedvező feltételek mellett biztosít hiteleket a vállalkozások számára. Az állami programok, mint a Széchenyi-kártya vagy a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram hozzájárultak, hogy a hitelpiac ne dőljön össze teljesen, a vállalkozások friss forrásokhoz jussanak. A tűzoltás mellett a jövőre is kell gondolni. A kormány kiemelten segíti a hazai vállalkozások megerősítését, ösztönzi, hogy a kulcságazatokban tovább növekedjen a nemzeti tulajdon aránya, továbbá mindent megtesz annak érdekében, hogy erősödjön hazánk szuverenitása és cselekvőképessége, ami azt jelenti, hogy középtávon önállóbbá majd önállóvá akarunk válni többek közt az energiában és az élelmiszer-ellátásban.
Bár igyekeznek diktatúraként beállítani Magyarországot, továbbra is vonzó befektetési helyszín vagyunk. Hazánk mindenkivel partnerségre törekszik, és igyekszik minél több külföldi befektetést idevonzani, ami sikerül is, hiszen egyre-másra jelentik be az új beruházásokat. A bizalom a magyar gazdaság iránt töretlen, gondoljunk csak bele, hogy a három nagy hitelminősítő a jelenlegi válsághelyzetben is megerősítette hazánk befektetésre ajánlott besorolását, miközben a hazai, állami fejlesztési bankok sokszoros érdeklődés mellett képesek a forrásbevonásra. A csehek után nálunk a legmagasabb az egy főre vetített befektetések összege, és fejlettségben már leköröztük Portugáliát és Görögországot is.
Térjünk ki arra is, hogy szükség van ugyan az európai uniós forrásokra is, de a hazai gazdaság versenyképes, és jól látható, hogy a brüsszeli pénzcsap-elzárás ellenére is elindultak a beruházások, a gazdasági élet tehát nem állt meg. Ez abban is megmutatkozott, hogy 2022-ben uniós források nélkül is tovább folytatódott Magyarország fejlettségbeli felzárkózása az uniós szinthez. (Miként fentebb utaltam rá.)
Végezetül: a prognózisokból megállapíthatjuk, hogy amíg 2023 az infláció letörésének, addig 2024 a növekedés helyreállításának az éve lehet. A központi intézkedések egyre inkább beérnek, így 2024-ben újra dinamikusan, akár négy százalékkal is emelkedhet a gazdasági növekedés üteme. Ehhez helyre kell állítani a lakossági fogyasztást és a piaci hitelezést, amelyet az infláció év végéig történő egy számjegyűre csökkentése jelentősen támogat. Summa summarum: a bajok nem idén kezdődtek, de idén végződhetnek.
A szerző a Világgazdaság főszerkesztője
Borítókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszédet mond (Fotó: Balogh Zoltán)
