Válságálló a magyarok lelkiállapota

Az elmúlt három év során olyan jelenségeket tapasztaltunk az életünkben, amelyekre korábban nem volt példa. A magyaroknak nemcsak a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal, hanem a szomszédban dúló háborús helyzettel és annak egyre jobban érződő gazdasági következményeivel is meg kellett és meg kell küzdenie. Bár ezek a rendkívüli körülmények lelkileg is megterhelik az embereket, úgy tűnik, hogy

a család boldogságteremtő, összetartó és védelmező közege segített, hogy a lakosság könnyebben vészelje át a pandémiát, valamint az orosz–ukrán háború okozta mentális és gazdasági nehézségeket.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) 2020 novembere és a 2023 augusztusa között zajló közérzetkutatásának legfrissebb eredményei szerint a magyar emberek a pandémia és a szomszédunkban dúló háború ellenére az elmúlt csaknem három évben alapvetően kiegyensúlyozottak maradtak. A harminckét vizsgált hónap során az emberek egy tízes skálán átlagosan hetesre értékelték saját közérzetüket, ami a szankciók negatív gazdasági hatása és a háborús infláció ellenére 2023-ban is szinte változatlan maradt. A legjobb eredményeket általánosságban a boldogságérzetre vonatkozó kérdésünknél mértük, amelyre kutatásaink szerint a házasság és a stabil párkapcsolat is pozitív hatással van.

További Vélemény híreink

Friss kutatás mutat rá: Magyarországon erős a kapcsolat a nagyszülők és unokáik között

A házasságok, stabil párkapcsolatok növelik a boldogságszintet, miként a gyermeknevelés is egyértelműen boldogságforrásnak tekinthető, a 18 év alatti gyermeket nevelő szülők ugyanis jóval boldogabbnak vallották magukat, mint azok, akiknek nincsen kiskorú gyermekük.

Jó hír, hogy a nemzetközi boldogságindex szerint szintén jelentős javulás tapasztalható Magyarországon, az elmúlt tíz év során hazánk több mint ötven helyet lépett előre a ranglistán.

Honfitársaink a pandémia és a háborús helyzet ellenére is alapvetően elégedettek voltak az életükkel, de ebben a kategóriában is azoknak az értékei emelkedtek ki, akik kisgyermekeket nevelnek. Kiderült az is, hogy a magyarok biztonságérzetét a pandémia kevésbé, a háború okozta energia- és gazdasági válság viszont negatívan érintette, ami 2022 júliusában érte el a mélypontot.

Az idei évben viszont a kormányzati intézkedések hatására újra emelkedni kezdett a biztonságérzet, az utóbbi időben pedig a nők biztonságérzete – amely a férfiakéhoz képest némileg alulmaradt – is javuló tendenciát mutat.

Pozitívnak bizonyultak az egészségérzetre vonatkozó válaszok is, a magyarok átlagosan 6,9-es értékkel jellemezték az egészségi állapotukat. Nem meglepő módon a koronavírus-járvány harmadik hulláma idején, 2021 februárjában az emberek egészségérzete jelentősen mérséklődött, de az azt követő hónapokban, a sikeres járványkezelésnek és oltási programnak köszönhetően ismét megemelkedett. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy

a gyermekneveléssel járó öröm a testi-lelki egészségre is kihat, a kiskorú gyermeket nevelő szülők ugyanis sokkal egészségesebbnek érezték magukat, mint azok, akiknek már felnőtt gyermekeik vannak.

A lakosság általánosságban a saját dolgainak alakulását is pozitívan értékelte, ebben a kategóriában a fiatalok, a diplomások, a házasok és a kisgyermeket nevelők bizonyultak a legelégedettebbnek. A fiatalok ugyanakkor tisztában vannak az országot sújtó nehézségekkel, és Magyarország dolgainak alakulását borúsabban értékelik, mint az idősebbek. A világban zajló negatív folyamatok tehát megviselik a fiatalokat, ami a mentális egészségükre is kihat.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkársága mások mellett a KINCS-csel együttműködve ezért októberben egy hatszáz fiatalt érintő, lelki egészség roadshow-t indít. A „Kösz, jól vagyok. Tényleg?” elnevezésű programsorozattal Ajkára, Ózdra, Dombóvárra és Balassagyarmatra látogatnak majd el. A kezdeményezés célja, hogy segítséget nyújtsunk a gyermekeknek a mentális egészségükre ható tényezők tudatosításában és hozzájáruljunk lelki ellenálló képességük növeléséhez; hogy jobban megnyíljanak a szülők, a pedagógusok és a közösségük előtt is, és merjenek a problémáikról beszélni, segítséget kérni.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke