Akárhogyan is, ilyen nehéz korszak a magyar gazdaságban tényleg régen volt, és az említett, jól termelő ágazatok sincsenek a csúcson. Az agrárium azért tud felmutatni szép teljesítményt, mert tavaly kirívóan alacsony volt a bázis, ugyanakkor a tavalyi rendkívül magas fix áras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. Mind az infláció, mind pedig a kamatszint rendkívül magas hazánkban. Az előbbi visszafogja a lakossági fogyasztást, az utóbbi pedig a bankhiteleket torpedózza meg. Öröm az ürömben, hogy szeptembertől a visszaeső infláció miatt a reálbérek már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. Persze nézzünk előre is: a következő években már újra dinamikus lehet a gazdasági növekedés, részint az elhalasztott lakossági fogyasztás „pótlása”, részint a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése nyomán.
Éves alapon nem tudjuk azonban kibekkelni a magas inflációt, habár a csúcshoz képest, ami több mint 25 százalékos volt, már a felére csökkent. Jövőre azonban a fogyasztói árak emelkedése nem lesz ilyen veszélyes tartományban, az előrejelzések alapján négy-hat százalékos lehet. Ugyanakkor a hazai foglalkoztatottsági szint új csúcsra emelkedett, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az ötmillió (!) főt. Noha az éves béremelkedési ütem nem fogja beérni az inflációt, a feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. Jövőre meghaladhatja a nyolc százalékot a bérdinamika, vagyis a pénzromlás feletti ütemben nőhetnek a hazai fizetések.
Summa summarum: a 2023-as esztendő gazdasági szempontból tényleg „kemény”, áldozatokkal járó korszakként kerül be a gazdaságtörténeti feljegyzésekbe. A biztonság és a kiszámíthatóság azonban itt maradt: hitelminősítői besorolásunk a befektetésre alkalmas kategóriában maradt, és a jelek szerint ezt nem is fenyegeti semmi, továbbá a külföldi működőtőke is folyamatosan érkezik.
Ha pedig minden a tervek szerint alakul, jövőre már magunk mögött hagyhatjuk a magas inflációt és kamatszintet, az uniós kulcsszint feletti költségvetési hiányt és a gazdasági ágazatok visszaesését, továbbá a recessziót. A prognózisok alapján a 2023-as év gazdasági visszaesését erőteljes bővülés követheti 2024-ben. Míg a kormány négy százalék körüli gazdasági növekedést kalibrált be, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három százalékot jósol. Utóbbival is beérjük, ezen már ne múljon!
A szerző a Világgazdaság főszerkesztője
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!