A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

idezojelek

Visszaesést felpattanás követ

A prognózisok alapján a 2023-as év gazdasági visszaesését erőteljes bővülés követheti 2024-ben.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

Miközben a 2023-as esztendőt gazdasági szempontból nem karikázzuk be piros ceruzával, addig a kilátásaink egyre jobbak, és nem azért, mert a „remény hal meg utoljára” frázist ismételgetjük. Úgyhogy térjünk is a lényegre! Mind a kormány, mind pedig a jegybank az év elején egy enyhe pluszos teljesítményt várt az év egészére, azonban egyes ágazatok teljesítménye, a poszt-Covid-hatás és a háborús bizonytalanságok – geopolitikai felár rakódik mindenre – miatt az enyhe pluszból bizony enyhe mínusz lesz a korábbi fél-egy százalékos növekedéssel szemben.

Unalomig ismert gazdasági közhely, hogy Magyarország mennyire kitett a világgazdasági hatásoknak. Vagyis nem pusztán a gyenge belső kereslet, amit az infláció „táplál” hazánkban, hanem a külső kereslet, azon belül is a gyenge európai és német produkció beárnyékolja a 2023-as esztendőt. Nem is beszélve arról, hogy a nagy globális gazdaságok közül csak az Egyesült Államok pörgeti a motorokat, a kínai nyitás világgazdasági értelemben még várat magára, s közben India sem lesz egyhamar alternatívája az említett ázsiai gazdasági birodalomnak. Amennyiben pedig a német gazdaság köhint egyet, a magyar lebetegszik – tartja a mondás. Sajnos van is ebben valami, miután Európa legnagyobb gazdasága, a német, valószínűleg recesszióba zuhan. És magával rántja a magyar gazdaságot.

Rosszkedvünk ősze ez? Lehet. De amennyiben minden csupa rom, akkor mi az, ami húz? A kérdés jogos. Nos, a rendelkezésre álló információk alapján itthon erős lesz az agrárium teljesítménye az idén, alapvetően az exportunk sem veszített a lendületéből, valamint a munkaerőpiac az, amely a leginkább válságálló. Még a recessziót sem érzi meg. Miközben az állami beruházások visszaestek, pont a költségvetési hiány csökkentése érdekében, addig a nagy feldolgozóipari fejlesztések, pestiesen szólva, itt vannak a csőben. Elég csak a BMW vagy a CATL gyáraira gondolni. Azaz a külföldi működő tőke jótékonyan segít be, ráadásul két oldalon: javítja a beruházási szintet, valamint átmenetileg kiváltja az uniós forrásokat, amelyek nem érkeznek.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Akárhogyan is, ilyen nehéz korszak a magyar gazdaságban tényleg régen volt, és az említett, jól termelő ágazatok sincsenek a csúcson. Az agrárium azért tud felmutatni szép teljesítményt, mert tavaly kirívóan alacsony volt a bázis, ugyanakkor a tavalyi rendkívül magas fix áras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők. Mind az infláció, mind pedig a kamatszint rendkívül magas hazánkban. Az előbbi visszafogja a lakossági fogyasztást, az utóbbi pedig a bankhiteleket torpedózza meg. Öröm az ürömben, hogy szeptembertől a visszaeső infláció miatt a reálbérek már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. Persze nézzünk előre is: a következő években már újra dinamikus lehet a gazdasági növekedés, részint az elhalasztott lakossági fogyasztás „pótlása”, részint a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehe­tően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése nyomán.

Éves alapon nem tudjuk azonban kibekkelni a magas inflációt, habár a csúcshoz képest, ami több mint 25 százalékos volt, már a felére csökkent. Jövőre azonban a fogyasztói árak emelkedése nem lesz ilyen veszélyes tartományban, az előrejelzések alapján négy-hat százalékos lehet. Ugyanakkor a hazai foglalkoztatottsági szint új csúcsra emelkedett, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az ötmillió (!) főt. Noha az éves béremelkedési ütem nem fogja beérni az inflációt, a feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. Jövőre meghaladhatja a nyolc százalékot a bérdinamika, vagyis a pénzromlás feletti ütemben nőhetnek a hazai fizetések.

Summa summarum: a 2023-as esztendő gazdasági szempontból tényleg „kemény”, áldozatokkal járó korszakként kerül be a gazdaságtörténeti feljegyzésekbe. A biztonság és a kiszámíthatóság azonban itt maradt: hitelminősítői besorolásunk a befektetésre alkalmas kategóriában maradt, és a jelek szerint ezt nem is fenyegeti semmi, továbbá a külföldi működőtőke is folyamatosan érkezik.

Ha pedig minden a tervek szerint alakul, jövőre már magunk mögött hagyhatjuk a magas inflációt és kamatszintet, az ­uniós kulcsszint feletti költségvetési hiányt és a gazdasági ágazatok visszaesését, továbbá a recessziót. A prognózisok alapján a 2023-as év gazdasági visszaesését erőteljes bővülés követheti 2024-ben. Míg a kormány négy százalék körüli gazdasági növekedést kalibrált be, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három százalékot jósol. Utóbbival is beérjük, ezen már ne múljon!

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Mellbevágó adat: Bécs környékén az iskolások hetven százaléka nem tud németül

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Az unió radikális átalakítása

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Ursula, a nő!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Merénylők, árulók, gazemberek

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.