A gazdasági folyamatokat nézve úgy tűnik, kikerülhetett Magyarország a recesszióból. A harmadik negyedévben ugyanis az élénkülés jelei látszódtak. Jó hír az is, hogy az infláció letörését szolgáló eszközök hatékonynak bizonyultak, tudniillik egyértelmű az úgynevezett dezinflációs háttér.
Nézzük, hogyan vágunk neki az év hátralévő részének! A világgazdasági környezetet éppenséggel aligha nevezhetjük ideálisnak, a globális gazdaság új korszakában vagyunk, az ellátási láncok rövidültek, és a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy mit jelent a gyakorlatban az energiafüggőség. A nagy gazdasági térségek közül az Egyesült Államok tudott felpörögni, Kína jobb esetben jövőre találhat magára, a két háború pedig további geopolitikai felárral járhat. Elég csak arra gondolni, hogy az Európai Unió ötvenmilliárd eurós többletköltséggel módosítja a költségvetését, a Közel-Kelet pedig „a világ benzinkutja”, vagyis nagyon nem mindegy, hogy mikor normalizálódhat a helyzet. Magyarán a háborús hírek, mint az ukrán és a közel-keleti események a nemzetközi pénzpiacokon is lecsapódnak. Nem beszélve arról, hogy a befektetőket is eltántoríthatják korábbi szándékaiktól a fegyveres konfliktusok.
Mérget vehetünk arra is, hogy a központi forrásátcsoportosítások – gondoljunk csak az Egyesült Államokra és az Európai Unióra – a reálgazdaság támogatása helyett más célokra fordítódnak, pedig a világ gazdasága még a Covid okozta sokkot sem heverte ki. A hazánk számára oly fontos gazdasági partnerek – például Ausztria és Németország – is visszaestek, ami a magyar kivitelnek már rövid távon is kedvezőtlen.
A bevezetőben említett hírnek, miszerint véget érhetett a recesszió, természetesen lehet örülni, de a magyar gazdaságnak még hónapok kellenek a talpra álláshoz. Most a legfontosabb dolog az egy számjegyű infláció letörése, valamint a kamatszint mérséklődése. A helyzet természetesen sokkal jobb, mint tavaly ilyenkor volt: a prognózisok alapján 2023 végére nyolcszázalékos lehet a pénzromlás üteme, és 11 százalékos lehet a jegybanki alapkamat. Emlékezzünk csak: januárban 25,6 százalék volt az infláció! Vagyis a fogyasztói árak emelkedése őszre megfeleződött, ráadásul semmi sem gátolja a további pozitív folyamatot.
Jogos a kérdés, hogy az átlagos halandó mit érez a 2023-as negatív helyzetből? A lakosság leginkább egyetlen dolgot érez a válságból, a reálbérek csökkenését, a bizalma pedig akkor áll helyre, ha a reálbérek, a fogyasztás és a növekedés (egymás vonzataként) helyreáll. Tehát a legnagyobb feladat a reálbérnövekedés visszaállítása lesz, amelyet főleg vidéken éreznek majd. Eközben a magyarországi munkaerőpiac mit sem érez a recesszióból, olyan, mintha nem is következett volna be visszaesés. A munkanélküliségi ráta négy százalék körüli, lényegében nincsenek elbocsátások, azért, mert a munkaerő-felvétel során ezt a képzettségű-minőségű munkaerőt nehéz lenne megtalálni, átmeneti válságra készülnek a piaci szereplők.
Ide tartozik még az is, hogy az exportorientált szektor nem érezte meg a válságot, sőt 2023-ban is rekordot állíthat fel. A rendelkezésre álló adatok szerint a globális gazdasági nehézségek ellenére a kivitel elérhette a 150 milliárd eurót, vagyis az 57 ezer milliárd forintot. Közben 13 milliárd eurónyi beruházásról született megállapodás, amely kétszerese a tavalyi nagyságrendnek. A beruházási csúcs hozza magával a munkahelyteremtést, a gazdasági teljesítmény növekedését.
Ne igyunk még előre a medve bőrére, de 2024-ben éves alapon akár négy százalékkal is bővülhet a magyar gazdaság. Még a kevésbé derűlátó pénzpiaci szakértők szerint is a háromszázalékos növekedés minimum összejöhet. Végezetül térjünk ki arra is, hogy sokan a tervutasításos gazdaság visszatértét látják a jelenlegi gazdaságpolitikában. Azt, hogy ez nem teljesen így van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kormány a gazdaság szereplőivel folyamatosan asztalhoz ül, helytelen tehát azt állítani, hogy ultimátumot ad a kabinet. Lásd: a tárgyalások eredményeként az extraprofitadót jövőre megfelezik.
Summa summarum: a 2023-as esztendő az infláció letörésének éve, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve lesz. Jövünk ki a viharból!
A szerző a Világgazdaság főszerkesztője
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Denys Kurbatov/Shutterstock)
