Kadri Simson, az Európai Bizottság észt energiaügyi biztosa november 15-én azt nyilatkozta, hogy Magyarország továbbra sem tesz erőfeszítéseket az orosz földgázról való leválás érdekében, illetve tovább növelné az orosz függőségét azáltal, hogy a Paks II projekthez is orosz nukleáris fűtőelemeket használnának fel.
Az orosz földgázt is érintő nyilatkozatának időzítése azért is „érdekes”, mivel éppen előző nap járt le az a határidő, ameddig a bolgár rendszer-üzemeltetőnek, a Bulgartransgaznak a számlájára meg kellett érkeznie azoknak befizetéseknek, amelyeket november 6–7-én kezdtek el számlázni a bolgár rendszeren importáló, illetve szállító nemzetközi gázkereskedőknek. Ismeretes, hogy a bolgár törvényhozás még októberben olyan rendelkezést fogadott el, miszerint mintegy 10,2 euró/megawatt összegű adót vetnek ki orosz eredetű vezetékes földgáz importjára, illetve tranzitjára, amellyel egyébiránt akár húsz-harminc százalékos árnövekedést is előidézhet az orosz földgáz tekintetében. A magyar kormány, mivel ez alapvetően érinti szuverén energiabiztonságát, és ellentétes a közös piac elveivel, valamint az európai energiachartával, bejelentette, hogy Bulgáriával szemben kötelezettségszegési eljárást kezdeményez, és közös stratégiát alakít ki Szerbiával és Észak-Macedóniával, mivel ezen országok energiaellátása szintén veszélyeztetetté vált a bolgár lépéssel.
Az energiaügyi biztos nyilatkozata és a bolgár lépés között legalábbis „érdekes” politikai összecsengés van. Eddig ugyan zavartalan a földgázellátás, de a politikai fenyegetettség már fennáll, és érdemes lesz követni azt is, hogy az Európai Bizottság mit fog lépni a kötelezettségszegési eljárásban, vagyis alkalmaz-e kettős mércét, és nem ítéli el a brüsszeli politikai irányvonalba illeszkedő bolgár lépést, még ha az ellentétes is egyes tagállamok energiabiztonságával, illetve a hatályos európai dokumentumokkal.
Miért megint az orosz vezetékes földgáz a probléma? Az MVM és a Gazprom között 2021. szeptember végén megkötött hosszú távú földgázvásárlási szerződés értelmében évente 4,5 milliárd köbméter orosz vezetékes gáz érkezik Magyarországra, elsődlegesen a déli folyosón keresztül Kiskundorozsma átadási ponton (Kiskundorozsma 2 határkeresztező pont). Ez a szerződés biztosítja a Magyarország éves földgázfelhasználásának mintegy felét. Egy korábbi cikkemben (Demokrata, 2023. november 15.) utaltam rá, hogy az orosz vezetékes földgáz fizikai meghatározottsága okán is alapvető a magyar ellátásbiztonság szempontjából mind forrás, mind árazási oldalról összehasonlítva az alapvetően az Egyesült Államoknak kedvező LNG-hez képest. Az orosz vezetékes földgáz megtartása egyrészt a még most is jelentős földgázigény forrásoldali diverzifikációját segíti és – több más kormányzati lépés mellett (tárolás, szállítási diverzifikáció, hazai termelés felfuttatása, felhasználási volumen csökkentése) – megbízhatósága okán fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá teszi az unióban a legolcsóbb lakossági villamosenergia- és földgázárat biztosító magyar rezsicsökkentési rendszert is.
