Ám ez már a múlt, nézzük, mit hoz a közeli jövő. A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium a „felépülést” három alappillére támaszkodva tervezi.
De miről is van szó? A reálbérek növekedése – a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése, a tanárok és óvónők fizetésének jelentős gyarapodása, a honvédelmi dolgozók, az egészségügyi dolgozók havi juttatásainak megnövelése –, az infláció leszorítása s az új vállalati beruházásokból származó munkahelyek helyreállíthatják a lakossági fogyasztást. Valószínűleg mindhárom tényező bejátszik majd a bizalom erősödésébe, amely egyszersmind közgazdasági és pszichikai fogalom is. Jelenleg ugyanis nagyon óvatosak a magyar családok. Második lépésként pedig helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. Ezen a téren az idei év elejétől az EU-s források harmadát jelentő 10,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező közösségi pénzek növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést.
Egyébként a beruházások fellendülése különösen 2025-ben lehet erőteljes, mivel a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést – és a BYD építése és esetleges próbaüzeme is segíti a növekedést. S miként említettük, bár semmilyen anomália nincs a magyarországi munkaerőpiacon, harmadik lépésként háromszázezerre tehető magyar munkaerőpiaci tartalék bevonásával még tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást.
Panaszra ebben a relációban semmi okunk: a tavalyi visszaesés ellenére a munkaerőpiacon 34 ezer új munkahely jött létre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!