Borúra derű jön a magyar gazdaságban

Miközben a 2023-as esztendő gazdasági teljesítménye a mínuszos tartományban lehetett, az erről szóló, végleges adatra még egy kicsit várni kell, addig a 2024-es és a 2025-ös évek produkcióját növekedéssel várhatjuk.

De nézzük a részleteket! Nem árt elfelejteni, hogy 2022-ben 4,6 százalékos bővülést tudott felmutatni a magyar gazdaság, amiben kétségtelenül szerepet játszottak a költségvetési kifizetések, ám a központi források „lazítása” önmagában aligha tudott volna látványos gyarapodáshoz vezetni. A derűre azonban tavaly ború jött, amelynek számos tényezője volt: a keleten és délen zajló háborúk okozta bizonytalanságok, a hitelezés összeomlása, a magas infláció-, és a vele járó magas kamatszint, amelyek együttesen drágították meg a hazai finanszírozást, nem is beszélve egyes nemzetgazdasági ágazatok mélybe zuhanásáról. S ide kapcsolódik még a Brüsszellel vívott pénzügyi csata is. Azaz mind a hazai, mind pedig a külső környezeti háttér negatív légkört teremtett a magyar gazdaságnak.

A jó hír az, hogy a neheze már mögöttünk van és nem előttünk! Vagyis a múlt esztendő gazdasági teljesítményét nem karikázhatjuk be piros színű ceruzával, de optimisták lehetünk az előttünk álló időszakra nézve. A kormány négyszázalékos éves gyarapodást vár 2024-re, míg a piaci elemzők óvatosabbak: átlagosan háromszázalékos a konszenzus. Ami pedig a globális gazdasági növekedést illeti: a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD 2,7 százalékos GDP-növekedéssel számol a tavalyi háromszázalékossal szemben. Elsősorban azért, mert gyengül az Egyesült Államok kibocsátási képessége, valamint az euróövezet is legfeljebb egy százalékkal tud bővülni.

Miben lehet bízni? Magyarország erősen kitett külgazdasági oldalról, ezért vigyázó szemeinket a nyugat-európai országokra kell vetni. Miután az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere hazánknak, evidens, hogy az eurózóna várható, említett produkciója a legfontosabb tényező. Ettől azonban sajnos nem fogunk elájulni, tekintve, hogy az eurózóna lassú növekedése jósolható, amely csak nagyon visszafogott mértékben támogathatja a magyarországi kivitelt. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a német gazdaság mikor talál magára.

Ugyanakkor az óév vége felé tapasztalható dezinflációs folyamat fennmaradása, vagyis az áremelkedés megtörése várható, ami főleg 2024-től támogathatja a fogyasztás bővülését. Továbbra is rizikós tétel a háborúk okozta bizonytalanság fennmaradása. Visszatérve a fogyasztói árak alakulására, míg 2022-ben 14,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, addig tavaly 17,7 százalékos lehetett az infláció, 2024-ben 5,9, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme. Fontos dolog az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a kamatszint csökkentését, azonban a célsávba – hazákban háromszázalékos az ideális infláció mértéke – csak jövőre érkezhetünk meg.

Míg a tavalyi év a növekedés és a háztartások fogyasztásának zuhanásával járt, addig idén mindkét területen felpöröghetnek azok a bizonyos motorok. Közben a beruházások terén gyorsabb visszapattanásra lehet számítani a 2024 második negyedévétől. Vagyis a piac ugyan enyhébb gazdasági növekedéssel kalkulál, mint a kormány, de még a 3,5-4 százalékos éves bővülési ütem is azt jelenti, hogy nálunk lehet a legnagyobb gazdasági növekedés a kontinensen. A témával kapcsolatosan a Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezte, hogy a növekedés helyreállítása érdekében azonban további intézkedésekre van szükség. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzet, a mostani európai válság ugyanis nem elmúlik, hanem kormányzati eszközökkel le kell küzdeni. A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti az olyan stratégiai ágazatokat, mint például a logisztika, az elektromosjármű-ipar, a hadi- vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok megerősödését.

Mit is kell ehhez tenni?

Egyrészt helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése nem elegendő, el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a lakosságban, és oldani kell az „óvatossági motívumot”. Továbbá meg kell erősíteni és a korábbi kibocsátási szintjére kell hozni a belgazdasági termelést, a beruházásokat 25 százalék feletti szinten kell tartani, ennek érdekében bővül 2024 elejétől a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram is. Rátalálni olyan kitörési pontokra, melyek hajtóerői lehetnek a jövő gazdaságának. Tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást is: a 16–64 éves korosztályban a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra.

Ennek érdekében a kormány új, célzott munkaerőpiaci programot készít. Végezetül, de nem utolsósorban: szigorúnak kell maradni a költségvetési politikának, és az uniós források mellett továbbra is támaszkodni kell külföldi vállalati működőtőkére. A feladat adott, kivitelezése nem könnyű, de egyáltalán nem reménytelen.