Több mint három évtizeddel az újraegyesítés után is megmaradtak – csak más formát öltenek – a két Németország közötti különbségek. A téma folyamatosan napirenden van, számtalan tanulmány foglalkozik vele. A gazdasági kiegyenlítődés fokozatosan halad előre, e különbségek főként az értékrenddel kapcsolatosak, amiből viszont eltérő politikai és gazdasági orientációk erednek.
Az intoleráns, főáramú liberalizmus e nézeteltéréseket képtelen kezelni, és a keleti tartományok eltérő politikai gondolkodásának és értékrendjének hangot adó AfD-t (Alternativa für Deutschland) kezdettől fogva jobboldali szélsőséges, sőt náci pártnak tekinti, és mindent megtesz, hogy alkotmányellenesnek minősítsék és betiltsák.
A közvélemény-kutatások szerint három keleti tartományban, Brandenburgban, Thüringiában és Szászországban az AfD a legerősebb párt; 28, 31, illetve 35 százalékos támogatottsággal. A második helyen a CDU áll; Szászországban a többi párt –beleértve a szociáldemokratákat is – mind tíz százalék alatti. A Spiegel január 27-i száma mint „disztópiát” (nemkívánatos jövőt) említi a párt esetleges győzelmét e keleti tartományokban, és részletesen ismerteti az AfD választási programját. Nézzük, milyen alternatívát kínál az AfD a németeknek. (A lap – meg kell adni, szellemesen – a párt nevében szereplő „Alternatívát” „Albtraum”-ra, azaz rémálomra módosítja.)
A bevándorlási politikában „remigrációt” hirdet, azaz annak megszigorítását, és a beérkezők asszimilálását, szükség esetén a kitoloncolást. Ez a német belpolitika legkényesebb kérdése.
A szakmunkaerő-hiány a német gazdaság egyik legnagyobb gondja lesz az elkövetkező években. 2035-ig hétmillióval több „bébiboomer” megy nyugdíjba, mint ahány fiatal lép be a munkaerőpiacra. 2023-ban a német állampolgárságú foglalkoztatottak száma 77 ezerrel csökkent.
Ennek ellenére az összes foglalkoztatott száma mégis emelkedett, köszönhetően a nem német állampolgárságúaknak. Nem menedékkérő munkaerő is érkezett, Indiából és Törökországból.
Az AfD a munkaerőhiányt nem a migránsok beengedésével akarja megoldani, hanem japán módra: mesterséges intelligenciával, robotokkal és digitalizálással, amely a munkaerő képzettségének további emelésével jár. Feledésbe merül e vitában egy régi, a Spiegel 2015/15. számában megjelent tanulmány, mely az elöregedésnek tulajdonított gazdasági veszélyeket gúnyosan demokalipszisnek nevezte, és a megoldást a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésében látta. Ugyanis az életkor meghosszabbodása egyúttal az egészségben eltöltött évek számának a növekedésével is jár, ami lehetővé teszi az eddigi korhatárok fölötti munkavégzést.
