Több olyan hír is megjelent a sajtóban, ami alapján úgy tűnhet, hogy a hírszerző szolgálatok csupa retardált, alkalmatlan emberekből állnak. Márpedig ha ez így lenne, akkor az elhárító szolgálatokra se lenne szükség, hiszen a hírszerzők úgyis leleplezik önmagukat. Bár ilyen egyszerű lenne a titkosszolgálatok világa! De a valóság erre időről időre rácáfol.
Nézzük az első történetet! Egy kiugrott CIA-tiszt szerint az amerikai hírszerzés nem védi, hanem veszélyezteti az USA nemzetbiztonságát. Erre az alapján jött rá, hogy dezinformációs műveleteikbe bevontak, sőt be is szerveztek újságírókat. Akik aztán hamis hírekkel bombázták a hidegháború idején az amerikai és nemzetközi közvéleményt Kubáról, Vietnámról. A kiábrándult extitkosszolga arról is adomázott:
Vietnámban onnan lehetett felismerni az amerikai hírszerzőket, hogy rendszámukon vagy egy sárga folt volt, vagy 144-es szám szerepelt rajta. Szerinte ez azért is praktikus volt, mert így könnyedén felismerték őket a velük együttműködő ügynökeik. Még jó, hogy nem írták fel nagy betűkkel magukra, hogy KÉM VAGYOK! És persze erre nem jöttek rá az észak-vietnámi titkosszolgák, akiket jórészt a szovjet KGB képzett ki.
Ez azt a látszatot kelti, mintha az amerikai hírszerzés amatőr színjátszók és fantáziátlan krimiírók terepe lenne. Nem az, hiszen Amerika nem lehetne világhatalom, ha a titkosszolgálatai ilyen gyermeteg módon dolgoznának.
De az orosz titkosszolgálat se szerepel túl fényesen a hírekben. A cseh titkosszolgálat tájékoztatása szerint hat uniós szolgálattal együtt lebuktatták a Voice of Europe nevű hírportált. Eszerint
a Moszkvából irányított és pénzelt propagandaoldal Ukrajna ellen agitált, ami a cseh miniszterelnök szerint súlyos következményekkel jár Csehország és az egész unió biztonságára nézve. Csak remélni merem, hogy még nem olyan gyenge sem az unió, sem Csehország, hogy egy dezinformációs hírportál megrengesse a biztonságát. A művelet során feltárt bizonyítékok szerint szélsőjobboldalinak titulált pártok politikusai nyilatkoztak ennek a hírportálnak, és lobbiztak az unió szervezeteinél Ukrajna támogatása ellen.
Nem meglepő módon pont a német Alternatíva Németországért párt (AfD) uniós listáján szereplő politikusok is érintettek, akiknek népszerűsége folyamatosan nő az országban. És akiket a német elhárítás bevallottan folyamatosan megfigyel, ellenőriz. A német kollégáknak most nem kell ezzel az információval a nyilvánosság elé állniuk, megtették nekik ezt a szívességet a csehek.
Az ügynek „természetesen” van magyar szála is. Egy alig látogatott, Budapesten működtetett oldal került a látókörükbe és egy magyar parlamenti párt. Erről a történetről is elmondható, hogy ha ennyire képesek az orosz szolgálatok, és ilyen profin működnek az európai elhárító szervek, akkor nincs túl sok félnivalónk. Persze ez sem igaz. Mi, magyarok lassan elfelejtjük, de
2014-ben kiderült, hogy Kovács (KG)Béla jobbikos EP-képviselő Brüsszelben igyekezett az orosz érdekeknek megfelelően híreket szerezni, híveket toborozni. Sajnálatosan csak nyolc esztendővel később ítélték el jogerősen kémkedésért. Ezt nem állt módjában kivárni, így most Moszkvában éli mindennapjait.
De az osztrák sógorok se jártak sokkal jobban. Az ügyészségük hét éve nyomoz az osztrák elhárítás egykori tisztje ellen az oroszoknak való kémkedés gyanújával. De csak a brit titkosszolgálattól kapott információk alapján tartóztatták le két éve. Azzal vádolják, hogy osztrák belügyi vezetők telefonjain tárolt adatokat adott át az oroszoknak.
Ezek az ügyek már sokkal inkább utalnak tényleges és aktív orosz hírszerzési tevékenységre. Ám van itt még egy kis probléma. Ez pedig a kettős mérce tipikus esete. Mert ha mégis elfogadjuk a csehek értékelését az oroszokhoz köthető hírportálon keresztül történt befolyásolási kísérletről, akkor mit gondoljunk Eva Kaili és társai ügyéről? Lassan két éve tudjuk, hogy
Katar és Marokkó kormányai (és persze titkosszolgálatai) több millió euróval vettek meg uniós politikusokat, akik aztán a két ország pozitív megítéléséért lobbiztak Brüsszelben. A belga hatóságok ezt szimpla korrupciós ügyként kezelik. Ráadásul a gyanúsítottak ma is ott ülnek az Európai Parlament padsoraiban vagy az általuk gründolt NGO-k kényelmes irodáiban.
Az Európai Unió vezetésének azzal tisztában kellene lennie, hogy egyetlen ország lobbizásnak becézett, valójában kőkemény befolyásolási szándékának sem lenne szabad teret engedni. Vagy elnézőbben megítélni, mert most éppen ez az uralkodó széljárás.
És akkor még nem beszéltünk az amerikaiak fedett és nyílt brüsszeli kapcsolati hálójáról. Hiszen a Soros György nevével fémjelzett művelet olyan eredményes volt, hogy a legfelsőbb szintekig érnek el a csápjaik. Erre jó példa, hogy
a leköszönőben lévő parlament még sietve megszavazta azt a jogszabályt, hogy az NGO-k, aktivistáik és oknyomozónak mondott újságíróik (akik lehetnek akár ma is CIA-ügynökök) mentesülnek a jogi felelősségre vonás alól, ha arra hivatkoznak, hogy a velük szemben indított eljárás a közéleti tevékenységüket korlátozza.
Teszik mindezt a civilnek hazudott érdekek védelmére hivatkozva. Gyakorlatilag az amerikai Soros-megbízottak mentességet kapnak minden vizsgálattal szemben!
Ám mi lesz így Európával, az unió alapelveivel? A római jog, amely jogrendszereink alapja, most kerül a szemétdombra. A nemzeti elhárító szolgálatok pedig törhetik a fejüket a hogyan továbbról. Hiszen ha az oroszok, kínaiak, irániak, észak-koreaiak akarnak befolyásolni, netán beépülni, akkor az különösen veszélyes titkosszolgálati műveletnek minősíthető, ha ugyanezt egy Öböl menti ország teszi, akkor az csak maximum korrupciógyanú lehet.
Viszont ha a Soros György nevével fémjelzett csoportok épülnek be, vesznek meg kilóra uniós képviselőket, akkor az a világ legtermészetesebb dolga.
Ha ez így marad, és lesznek egyenlőbbek az egyenlők között, akkor egyenes út vezet az unió pusztulásához.
A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója
