A minap majdnem egy teljes napot töltöttem el egy magyar kórházban a bal szememmel kapcsolatos problémával. Végül minden rendben volt, és az orvosok, illetve az egészségügyi személyzet hatékonyan és hozzáértőn kezelt, de az a kellemetlen érzés, hogy négy órát kellett várnom arra, hogy megvizsgáljanak egy olyan tünet észlelése után, amely akár néhány óra alatt vakságot is okozhatott volna, arra késztetett, hogy amerikai barátaimnak panaszkodjak az európai állami egészségügyi ellátással való első találkozásomról.
Aztán váratlanul ért az amerikaiak reakciója, mert ha van valami, amiről mi meg vagyunk győződve, az az, hogy az egészségügyi ellátás jobb, mint az európai. Úgy képzeljük, hogy az európaiak egy olyan állami egészségügyi rendszerhez vannak kötve, amely úgy éri el a méltányosságot, hogy mindenkinek a megfelelőnél alacsonyabb szintű ellátást nyújt. Az amerikaiak azonban rámutattak, hogy a Covid-járvány óta nem sok tapasztalatom lehetett az amerikai egészségügyi rendszerről – és ez valóban igaz –, mert a hosszú kórházi várakozási idő egy sürgősségi esetre ma már sokkal inkább normának tekinthető Amerikában. Más szóval az amerikai egészségügyi ellátás nem hatékonyabb az európainál – cserébe sokkal drágább.
Mégis nagyon nehéz lesz meggyőzni az amerikaiakat, különösen a politikusokat, hogy az egészségügy nem olyan terület, amire irigykedve kellene tekintenie a világnak.
Az amerikai orvosi egyetemeket és más egészségügyi intézményeket ugyanis a woke-ideológia foglyul ejtette. Amikor a magyaroknak mesélek az amerikai őrületről, láthatóan nehezen akarják elhinni, mi folyik ott. Nem tudják felfogni, hogy egy olyan fejlett ország, mint az Egyesült Államok, ideológiával szabotálja önmagát.
Pedig ez az igazság.
Öt évvel ezelőtt az egyik nagy amerikai kórház egyik prominens orvosa bizalmasan bevallotta nekem, hogy a munkahelyén uralkodó helyzet a Szovjetunióra emlékezteti, ahonnan a családja gyerekkorában elmenekült. Hogy miért? A kórház vezetői megtiltották minden orvosnak, hogy nemet mondjon bárkinek, még a gyermekeknek is, aki nemváltoztatást kér – még akkor is, ha az orvosok szakmai megítélése szerint a nemváltoztatás („nemi megerősítés”, ez a hivatalos hablatyolás) rosszat tenne a betegnek. Az ő döntésük kizárólag ideológiai okokból született.