A kampányhajrába értünk, kezdődik a mozgósítási verseny. Az elmúlt napokban a balliberális sajtóban sokan meglepődtek azon, hogy Orbán Viktor több kampányeseményén is arról beszélt: a Fidesznek a mostani választáson nincsen szükség a bizonytalanok megszólítására, elég csupán a jobboldali tábor mozgósítása a választási győzelemhez. Voltak olyan internetes portálok, amelyek arról írtak, hogy stratégiát váltott a Fidesz. De vajon tényleg ez történt? Miről van szó valójában? Ki lesz sikeresebb a mozgósítási versenyben?
Nézzük!
Június 9-én először fordul elő, hogy az európai választást és az önkormányzati választást egy napon tartják Magyarországon. Ez értelemszerűen új helyzetet teremt, és a pártoknak is ehhez kell alkalmazkodniuk. Eddig a legmagasabb részvételi arány az önkormányzati választáson a Gyurcsány-féle őszödi beszéd és a rendőrterror után, egy igen felhevült politikai időszakban, 2006-ban volt. De ekkor is csupán a választópolgárok 53,1 százaléka járult az urnákhoz. Még ennél is alacsonyabb a részvételi hajlandóság az európai parlamenti választásokon, itt a legmagasabb 2019-ben volt a részvétel, összesen 43,6 százalék. Összehasonlításképpen: a 2022-es parlamenti választáson – amelyen a Fidesz–KDNP megszerezte a negyedik kétharmadát – 69,6 százalékos volt a részvételi arány. Összefoglalva: mind az önkormányzati, mind az EP-választáson lényegesen alacsonyabb a részvételi hajlandóság, mint egy országgyűlési választáson.