A témával foglalkozó egyes szakértők szerint

Az is sokat változtatott a tudáshoz való viszonyunkon, hogy az internetes keresők révén dokumentumok millióihoz, milliárdjaihoz férhetünk hozzá szinte másodpercek alatt. Ez még inkább változni fog, ha ezeket a dokumentumokat nem külön-külön keresőtalálatokként, egyesével kapjuk meg, hanem összesítve, szintetizálva, hiszen a ChatGPT kész szövegek generálására is alkalmas.

A nagy nyelvi modellek segítségével működő csevegőalkalmazások képesek arra, hogy többféle forrásból szintetizált válaszokat, sőt komplex elemzéseket hozzanak létre, többféle szövegműfajban és stílusban. Éppen ezért egyre több diák használja rendszeresen a szövegalkotó házi feladatok elkészítésére, illetve különböző munkahelyeken is alkalmazzák ezeket a lehetőségeket szövegek „tenyésztésére”. 

 A tanuló algoritmusok révén a tenyésztett szövegek minősége is folyamatosan fejlődik, egyre hitelesebb és hihetőbb a mesterséges intelligenciával generált szövegek stílusa és nyelvi minősége.

Mi ezzel mégis a probléma, különösképpen az oktatásban? A plágium, a szerzői jogok problematikus kérdései mellett a mesterséges intelligencia szövegei gyakran fittyet hánynak a tényszerűségre, azaz jellemző rájuk a hallucináció (más szóval konfabuláció): kitalálnak, összekapcsolnak olyan dolgokat, eseményeket, amelyek a valóságban nem vagy nem a leírtak szerint történtek meg. A rendszer nem mondja azt, hogy egy kérdésre nem tudja a választ: ehelyett úgy tesz, mintha tudná, és a felhasznált adatok kombinálásával fiktív, nem valós információkat „talál ki”.

Az a köznevelésből kikerülő diák lesz képes ellenőrizni a szöveg hitelességét, aki – gépi információk használata nélkül – maga is rendelkezik az adott témakör alapvető, tényekre támaszkodó ismereteivel, átlátja a hagyományosan rendszerezett tudása segítségével az összefüggéseket, és képes az elsajátított lexikális tudása alapján döntéseket hozni. 

A fenti példában szereplő anya megfosztja az otthon, a digitális eszközök segítségével oktatott gyerekeit a közösség pozitív hatásától is. 

A koronavírus-járvány időszaka alatt otthon, a digitális kommunikáció közvetítésével tanuló diákok pszichoszociális és tanulmányi fejlődésével egyre több tanulmány foglalkozik világszerte. Az elérhető kutatási eredmények alapján már most látható, hogy diákok tömegei szenvedtek a járvány alatt, a kizárólag a digitális eszközökre épített oktatás miatt nehezen behozható hátrányt mind a tanulási előrehaladásuk, mind pedig a szocializációs folyamat során. 

Ehhez kapcsolódik a harmadik témakör is, mégpedig a hagyományok átadása. Egy közösséget – legyen az egy baráti társaság, család vagy éppen a nemzet – többek között a közös hagyományai határoznak meg és tartanak egyben. Az iskola lehetőséget ad a tradíciók megismerésére, megélésére, továbbörökítésére, tehát jelentős identitásformáló és -erősítő szereppel bír.

Amint látható, minden eddiginél fontosabb a tanárok hivatása, akik képesek arra, hogy megbízható tudással és értékekkel bíró fiatalokat neveljenek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2025-től indítandó tanárképzés középpontjában éppen ezek az utóbbi időszakban megkérdőjelezettnek tekintett, azonban valójában kiemelt jelentőségű értékek állnak: 

Ezekkel felvértezve lehetséges embernek maradni a gépi világban.

A szerző nyelvész, kommunikációkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Központjának főigazgatója