Precizitás, rend, tisztaság, rigorózus fegyelem, kiszámíthatóság, pontosság – hosszú-hosszú évtizedeken, ha nem évszázadokon át ez jutott mindenki eszébe, ha Németország vagy a német állam szóba került.

Mert a németek ilyenek, ugyebár. És persze humortalanok. S a világ két legrövidebb könyvének címe:

1.: A híres német konyha

2.: Híres angol szeretők

Nagyjából így. S persze ma már „felvilágosult” és woke-körökben most illik felhördülni, miszerint ezek a „káros sztereotípiák”, ilyenekből következnek a rossz előítéletek meg a rasszizmus.

Ja. Ilyenekből. És ez a normalitás maga.

Mindenesetre siessünk megnyugtatni abnormális, tehát felvilágosult és woke-fele-nem-barátainkat, hogy mindez a múlté. Legalábbis, ami a németeket illeti. Illetve elképzelhető, hogy az egyre fogyatkozó lélekszámú német boomer nemzedékben még él a precizitás, a rend, a tisztaság, a rigorózus fegyelem, a kiszámíthatóság és a pontosság, vagy legalább a nosztalgia és a vágy mindezek után, de az egyre fogyatkozó lélekszámú fiatalabb fehér és „geboren” német nemzedékek már tesznek erre is.

A német állam pedig lassan hírből sem ismeri mindezen értékeket.

Hogy mindez honnan tudható? Többek között innen:

A solingeni késes támadót, a szíriai Issa Al H.-t 2023 elején kellett volna Németországból Bulgáriába toloncolni, mivel a menedékkérelmét korábban elutasították. A férfi azonban csaknem egy évig bujkált, a rendőrség pedig nem győződött meg arról, hogy valóban elhagyta-e az országot” – számolt be a Die Welt.

Azért volt idő, amikor ilyesmi nem fordulhatott volna elő Németországban. És nem kell mindjárt a náci Németországra asszociálni, mert kétségtelen, hogy ott sem fordulhatott volna elő mindez, ám például A Fekete-erdei klinika című, nagy sikerű NSZK-filmsorozat idején sem.

Bizony, bizony, volt egyszer egy Fekete-erdei klinika, és volt egyszer egy NSZK is, amely vágyaink legfőbb tárgya volt, s innen, az egykorvolt fal rosszabbik felén ücsörögve odavágytunk mindannyian.

A klinika és a Derrick.

Azok voltak ám a nagy idők.

S ha olykor-olykor eljutottunk oda, csak ámultunk és bámultunk, például a számunkra felfoghatatlan precizitás, rend, tisztaság, rigorózus fegyelem, kiszámíthatóság és pontosság láttán. Akkoriban még biztosak lehettünk benne, hogy vannak viccek, amelyeket hiába mondanánk el Németországban, ott egész egyszerűen nem értenék. Például ezt:

– Üdvözlöm! Ön kért telefonébresztést reggel hatra?

– Iiiige... én...

– Na, akkor húzzon bele, mert elmúlt kilenc!

Ez, ugye, egy jellegzetesen közép- és kelet-európai vicc. Ma már nem vagyok benne biztos, hogy a németek nem értenék. S persze ott volt még a felfoghatatlan gazdagság. Ma már az sem olyan, mint akkoriban volt.

S ma már nem toloncolják ki azt sem, akit ki kellene toloncolni, mert még a „Willkommenskultur” nevű önsorsrontó elmebaj szintjét sem ugorja meg.

És ha felveted, hogy ezekben a gyilkosságokban és majdnem gyilkosságokban legalábbis bűnsegédi felelőssége van annak a német államnak, amelyik még arra is képtelen, hogy kitoloncolja a kitoloncolandó iszlamista állatokat? Akkor nyilván szélsőséges vagy. És akkor meg fognak találni. Mert ez a német állam hibátlanul megtalálja például az AfD-politikusokat és aktivistákat, azokra rá tudja állítani a titkosszolgálatait is, hát hogy maradna idő, pénz és humán erőforrás holmi potenciális terroristákra…

Ezért aztán marad ez:

„Minél több »hitetlent« akart ölni a német fesztiválon a szíriai terrorista

A 26 éves szíriai férfi menedékkérőként érkezett Németországba.”

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt: az Iszlám Állam magára vállalta a solingeni késes terrortámadást. A terrorszervezet által szombaton kiadott levélben az áll, hogy a támadó „az Iszlám Állam katonája” volt, és egy „keresztény gyülekezetet” támadott meg, a támadást pedig 

Az elkövető egy 26 éves szíriai férfi, aki végül önként adta fel magát a rendőrségen – számolt be a Guardian. A német hatóságok megerősítették, hogy valóban iszlamista volt a támadó. 

A szövetségi ügyészség közleményében azt írta, hogy a gyanúsított radikális iszlám meggyőződései alapján úgy döntött, hogy 

„A gyanúsítottat vasárnap bilincsben és lábbilincsben vitték el a solingeni rendőrőrsről a bíróság elé. A férfi korábban menedékjogot kért Németországban – közölte a rendőrség. A támadás péntek este egy sokszínűség fesztiválon történt Solingenben, a terrorista három embert megölt, nyolcat pedig megsebesített.”

Önök szerint van a mai német államban, közigazgatásban, kormányban valaki, aki képes lenne választ adni arra, vajon hány ugyanilyen potenciális gyilkos állat járkál most is Németországban?

Nincs. Egyetlenegy ilyen ember sincs ma Németországban.

És szándék sincs arra, hogy legyen.

S tudják mi van még? Én inkább bele sem kezdek, ugyanis tökéletesen és hibátlanul megírta helyettem Francesca Rivafinoli a Mandineren. Olvassák nagy figyelemmel, érdemes, csak ne felejtsék el bevenni utána a vérnyomáscsökkentőt:

„Miközben az illetékes német vezetők épp döbbenten állnak a solingeni vérengzés előtt (ezt sem láttuk jönni, úgymond), alternatívabb portálok pedig sóhajtva bányásszák elő a júniusi hírt, amely szerint Solingen jelenlegi szoci polgármesterével szemben nyomozás indult tartózkodási engedélyek illegális kiadásában való segédkezés gyanúja miatt, egy ügyvédeket és solingeni hivatalnokokat érintő szövevényes korrupciós/luxus-embercsempészős ügyben (350 ezer euróig, azaz 137 millió forintig terjedő összegeket kellett kicsengetniük az érdeklődő araboknak és kínaiaknak, amiből aztán bőven telt kenőpénzekre, például a solingeni SPD támogatására) – tehát miközben Solingenben épp zajlik a jogállami élet, eggyel arrébb, Bad Oeynhausenben most került bíróság elé a júniusban agyonvert húszéves Philippos ügye.

akit most nem kevesebb, mint három ügyvéd segít – köztük az ország egyik legismertebb védőügyvédje és annak apja, akik elmondásuk szerint nem pro bono, hanem busás fizetség ellenében járnak el, a vádlott családjának felkérésére. És meg is dolgoznak a pénzükért. A sztárügyvéd különböző interjúkban elmondta: agresszív fiatalemberre számított az első találkozásukkor, ehelyett azonban egy már-már szégyenlős, higgadt tizenéves állt vele szemben. Véleménye szerint a tetthelyen a tanúk mind ittasak voltak, ráadásul sötét is volt, de ha tényleg úgy történt az eset, ahogyan azt néhányan állítják (azaz hogy Mwafak Al S. még a földön fekvő, mindenhonnan vérző Philippos fejét is ütötte-rúgta, amit a boncolás meglehetős egyértelműséggel igazolt), akkor az csakis alkohol hatására történhetett, mert józan állapotban a szolid szír biztosan nem viselkedett volna így. 

Az ügyvéd emellett kifejtette, hogy védence családjára olykor rossz szemmel néznek a környezetükben, ráadásul a média is lerohanta őket, pedig szeretnének kimaradni a dologból. Arra a kérdésre, hogy miből fizeti a család a honoráriumát, rámutatott, hogy az ilyesmi egyáltalán nem tartozik a nyilvánosságra, és nincs is az egészben semmi különös: számos alkalommal előfordult már, hogy akár segélyen élők is kifizették neki a kért összeget – 

A sztárjogász különösen azt sérelmezi, hogy egyes politikusok az alapján, hogy a vádlott szír, és a rendőrség előtt már ismert, rögtön keményebb fellépést követelnek a bűncselekményt elkövető külföldiekkel szemben. Miközben a védence (akinek a hírek szerint erőszakos, vagyon elleni és kábítószeres bűncselekmények voltak már a rovásán) eddig csupán egy bírósági figyelmeztetést és egy 400 eurós pénzbüntetést kapott, el sose ítélték, tehát nincs szó veszélyes visszaesőről.”

 Nos, ez a mai „Német”ország.

Tessék mondani: nem volt jobb az a Fekete-erdei klinikás?

Utóirat: Ha összefutnak az ügyvéd úrral, kérdezzék már meg tőle, akkor is ilyen liberális, megértő barom lenne, ha az ő gyerekét verte volna agyon a szír? Már ha van gyereke, persze, mert a fiatalabb, fehér, „geboren” német generációknál az ilyesmi már nem divat…