Egy dolgot tisztázzunk: az egyesült államokbeli elnökválasztás nemcsak ott hoz majd jelentős változásokat, de eredménye meghatározó lesz Európa és a világ többi része számára is.
Kamala Harris az establishment, a fősodratú liberális média és az amerikai fegyveripar jelöltje. Olyan valaki, aki hű lesz majd a bideni örökséghez és a Demokrata Párt vezetéséhez, ahhoz a vezetéshez, amely előválasztás nélkül nevezte ki: emlékezzünk, Biden elnök egyértelmű mozgászavarai már 2020-ban nyilvánvalóak voltak.
Idén (végre) visszalépett az elnökválasztási versenytől, és Harris tisztában van azzal, hogy milyen irányvonalat is kell követnie. Ebbe az irányvonalba a szólásszabadság nem igazán fér bele. Emlékezzünk arra, hogy néhány hónappal ezelőtt a Meta alapítója, Mark Zuckerberg bevallotta, hogy erősen kötődik a Biden-adminisztrációhoz, és hogy bizony keményen cenzúrázza a Facebookon a demokratáknak nem tetsző híreket. Hasonlóképpen a Twitter (jelenleg X) szintén a cenzúrához folyamodott, ha a demokratáknak kényes témák láttak napvilágot, gondoljunk csak az elnök fiának, Hunter Bidennek a laptopügyére. Meglehetősen erős véleménycenzúra zajlik tehát.
Nézzük csak ennek további jeleit! Hogyan lett a szólásszabadság „veszélyeztetett állatfaj” Nyugaton?
Nos, miután sokáig nem válaszolt egyetlen újságírói kérdésre sem, nem adott interjút, Harris végül megtette ezt a CNN-nek. Ebben a beszélgetésben azt mondta, hogy „Elon Musk elvesztette kiváltságait, el kell távolítani”, majd kifejtette, hogy arra a következtetésre jutott, „nem helyes, ha a Twitter által gyakorolt kontroll más, mint amit a Facebook alkalmaz”. Az, hogy a Facebook milyen szabályozási technikát követ, már kiderült: törölni mindent, amit a demokraták törölni kérnek. Mint az egyszeregy, ugye?
A véleménynyilvánítás szabadságával játszadozik a Nyugat, támadják, ahol érik, és hogy őszinte legyek, nem igazán láttam ennek bármilyen következményét.
Őrület, de a nyugati liberális demokráciáknak a véleménynyilvánítás szabadsága nemhogy nem prioritás, hanem lassan ellenség.
Hogyan, kérem? Mondjak példát?
Nos ott van a híres, ködös Albion. A brit hazafiak által végrehajtott bevándorlásellenes tiltakozásokra, ami még az angol és ír nacionalistákat is össze tudta hozni, a rendőrség és a brit kormány elnyomással és cenzúrával reagált. Az Egyesült Királyságban már több mint száz letartóztatás történt e razziák kezdete óta – köztük vannak olyan twitterezők is, akik „gyűlöletbeszédre” vetemedtek a kormány szerint. A brit kormány X-bejegyzései egész egyszerűen elképesztők: „figyeljük, mit posztolsz”, „gyűlöletbűncselekmény miatt letartóztatva”! Mégis mi történik itt? Mi ez? Liberális demokrácia vagy egy utolsó aljas diktatúra? Ezek a bejegyzések az autokráciákra és a diktatúrákra emlékeztetnek, és azt látjuk, hogy a liberális demokráciák tekintélyelvűekké válnak.
Néhány hónappal ezelőtt Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piaci biztosa megfenyegette Elon Muskot, az X tulajdonosát, hogy Brüsszel ezentúl árgus szemekkel figyeli majd, hogy gyűlöletet kelt-e. A republikánusok amerikai elnökjelöltjével, Donald Trumppal készített interjújával kapcsolatban pedig emlékeztette, hogy „be kell tartania a törvényeket”.
Néhány hete Franciaországban letartóztatták a Telegram üzenetküldő platform alapítóját és vezérigazgatóját, Pavel Durovot, amikor felesége és testőre társaságában leszállt a magánrepülőjéről. Durovot azért tartóztatták le, mert a Telegram a világ egyik legszabadabb üzenetküldő alkalmazása, és ezért kockázatot jelent a politikai establishment számára.
Mindez, amit itt felsoroltam, mindössze néhány hónap alatt történt, és az establishmentből senki sem mondott erről semmit, hallgattak, mint a sír. Megint ugyanoda jutunk: ha ezeket az Orbán-kormány tette volna, a mainstream média mást se csinálna, csak feljelentgetne. Az összes globalista politikus meg folyamatosan szankciókat követelgetne. Mivel azonban mindez az establishment műve, senki nem szól egy árva szót sem, nem tiltakozik. Ne hunyjunk szemet a szólásszabadság sárba tiprása felett!
Kamala Harris külpolitikája is észbontóan veszélyes. Lényegében semmi változás nem jönne: folytatódna a Fehér Ház elmúlt évtizedeinek háborúpárti története, vagyis az, hogy az Egyesült Államok távoli országok háborújába száll be, vagy éppen ők maguk provokálják azt ki. Ennek ismeretében Harris esetleges hatalomra kerülésével nagymértékben megnőne egy globális háború veszélye.
Donald Trump a nép, a hétköznapi emberek jelöltje.
Az a jelölt, aki vissza tudja terelni a nyugati világot a helyes útra. Emlékezzünk, előző adminisztrációja több békeszerződés megkötésével segítette a világbékét, és elnöksége alatt – a hatvanas évek óta először – az Egyesült Államok nem indított háborút.
Amióta Joe Biden megérkezett a Fehér Házba, négy nagy nemzetközi konfliktus is zajlott: a tálibok elfoglalták Afganisztánt, Oroszország megszállta Ukrajnát, Azerbajdzsán örmény területeket vett birtokba, a Hamász pedig megtámadta Izraelt. Ugye tiszta sor, hogy ez mind nem történt volna, ha Trump lett volna hatalmon? Biden imázsa a háború imázsa, szerte a világban.
Az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust pár éve meg lehetett volna oldani diplomáciai úton, de a globalista pártok megakadályozták, hogy ez megtörténjen. A háború elkerülhető lett volna, ha a NATO nem akart volna Ukrajnába, illetve Oroszország szomszédságába települni. Vagy ha megengedik Zelenszkíjnek, hogy aláírja az utolsó minszki megállapodást. Ám az Egyesült Államok megakadályozta ezt.
Robert F. Kennedy Jr. megmondta, amikor Trumpot támogatva visszalépett az elnökválasztási versenytől: ez a Demokrata Párt már nem az a Demokrata Párt, ami a nagybátyja (John F. Kennedy) vagy az apja idejében volt. Robert F. Kennedy Jr. elhatárolódik a Demokrata párttól, mert szerinte „régen a szabadságért és a munkáért harcolt, azonban napjainkban a háború, a cenzúra és a korrupció pártja lett.”
Trump a szólásszabadság védelmezője is, akit a legtöbbször cenzúráznak: fiókjait felfüggesztették a Twitteren, a Facebookon és az Instagramon is. Az az egykori elnök is, aki ellen jelenleg is a legkiterjedtebb politikai és igazságügyi hajtóvadászat folyik, noha már négy éve Biden az elnök. Emlékeznek ifjabb George Bushra, aki azzal az ürüggyel támadta meg és foglalta el Irakot, hogy ott „tömegpusztító fegyvereket” kell semlegesíteni? Majd ezeket a fegyvereket sosem találták meg?
Láttuk őt bíróság előtt, amint felel tetteiért?
Persze hogy nem, hiszen szabadlábon van, él és virul.
Ha Trump nyer, Európa megszabadulhat a vazallusi, gyarmati szerepkörétől, újra szabad lehet. A NATO-tagországok erősebb és önálló mandátumot kapnának, ami arra késztetné az Egyesült Államokat, hogy felhagyjon Európa ellenőrzésével, ami persze nem tetszene az establishmentnek. Ugyanígy védve lenne a véleménynyilvánítás szabadsága is. Trump Fehér Házba érkezésével megszűnnének a Biden-kormány Magyarország elleni szankciói is. Végül az illegális bevándorlás elleni küzdelmet is támogatná és segítené Donald Trump, hiszen az Egyesült Államok is szenved ettől a problémától: a Biden-kormányzat rekordszámokat produkált az illegális határátlépések tekintetében.
Harris győzelme azt jelentené, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok hűbérese marad, a globalisták továbbra is támadják a szabad médiát és a közösségi oldalakat, amelyek nem értenek egyet a hivatalos diskurzussal, az illegális bevándorlás elleni védekezés továbbra is hiú ábránd marad és a nemzetközi konfliktusok eszkalálódnak. A nyugati liberális demokráciák tekintélyelvűsége egyre fokozódna, amely végül elviselhetetlen állapotokhoz vezetne Európában.
Trump békét, szabadságot és szuverenitást jelent.
Harris háborút, cenzúrát és globalizmust.
A szerző spanyol politológus,
a Filosofía Política projekt alapítója
