A szóban forgó összeállításból kiderül még az is, hogy a vizsgált országok között Magyarország és Németország minden területen – de leginkább az egymással nyilván összefüggő céges hatékonyság és általános gazdasági teljesítmény területén – rontotta a pozícióját. Ez is jól érzékelteti a két gazdaság szoros összekapcsoltságát. Maradva a hazai vizeken, fontos észrevétel az is, hogy
Magyarország még mindig az alacsony társasági adóval és az olcsó, de ehhez képest jól képzett munkaerővel versenyez. Előnye a megbízható infrastruktúra. Ugyanakkor a legnagyobb problémák között szerepel a monetáris és a fiskális politika még mindig nem megfelelő összehangoltsága.
Miközben a nyugat-európai államok rendre jól szerepelnek a globális ranglistákon, addig az EU termelési kibocsátása – világgazdasági összevetésben – folyamatosan szűkül. Szemben például az USA teljesítményével. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos tényező a gazdasági növekedés és helyreállítás támogatását célzó intézkedések témaköre. Ez magában foglalja azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek erősítik a gazdaság kohézióját és versenyképességét.
Tehát a hazai és az uniós versenyképesség a gazdaságpolitika egyik központi kérdése, ugyanakkor a helyes út kijelölése, de főképp az úton maradás a folyamatosan változó világgazdasági helyzetben nehéz feladat.
Jelen állás szerint támogatni kell a kkv-ágazat megerősítését, a piaci akadályok csökkentését, a külföldi beruházás és kereskedelem elősegítését, a digitális gazdaság fejlesztését, a kutatás és innováció ösztönzését, a köz- és a magánszféra közötti partnerségek irányítását.
Erre csak akkor van esély, ha a hosszabb távon követett gazdaságpolitika szilárd elvekre épül, amelyektől rendkívüli helyzetekben sem szabad eltérni. Közben szükség van tudományos, szakmai iránymutatásra, amely segít abban, hogy Magyarország megőrizze növekedési lendületét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!