Mind hazai, mind pedig európai uniós vonatkozásban – tekintettel arra, hogy ebben a fél évben Magyarország „adja” az EU soros elnökségét – kiemelt kormányzati cél a versenyképesség javítása. Már az elején leszögezhetjük: egyszersmind ez a jövő záloga is. De mit is tartalmaz ez a bűvszó, amely a prioritása a magyarországi és a közösségi gazdaságpolitikának?
Bármilyen meglepő, a versenyképesség fogalmára tulajdonképpen nincs egységes definíció, tartalmát a közgazdászok, kutatók vagy kutatóintézetek sok esetben eltérőn értelmezik. Annak ellenére, hogy rendszeresen jelennek meg ranglisták arról, hogy egyes országok hol is tartanak ezen a területen. Ha most eltekintünk a közgazdasági elméleti megközelítéstől, érdemes rápillantani arra, hogy a nagy nemzetközi szervezetek miként is értelmezik ezt a fogalmat.
A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD szakértői szerint egy nemzetgazdaság versenyképessége azt mutatja meg, hogy egy ország mennyire képes olyan termékeket és szolgáltatásokat előállítani szabad és tisztességes piaci körülmények között, amelyek a nemzetközi piacon keresettek, és ezáltal mennyire tudja lakosai reáljövedelmét tartósan növelni.
Gyakorlatilag hasonló a svájci IMD kutatóközpont megközelítése is. Az alpesi köztársaság közgazdászai úgy tartják, hogy a versenyképesség azt jelzi: az adott ország menyire tud olyan környezetet teremteni, amelyben a vállalkozások úgy hoznak létre hozzáadott értéket, hogy egyidejűleg javul a lakosság életszínvonala és életminősége. Az Európai Bizottság honlapján megtalálható leírás alapján a versenyképes gazdaság olyan gazdaságot jelent, amelynek tartós termelékenységi aránya képes ösztönözni a növekedést, ezáltal pedig a jövedelmet és a jólétet.
Ám a fenti minősítéseknél sokkal beszédesebb, ha megnézzük, milyen gazdaságok is állnak folyamatosan az élen!
A legutóbbi, 2023. évi, IMD által készített versenyképességi tanulmány szerint – amelyben 64 ország különböző szempontok szerinti versenyképességi pozícióit mutatták be – az első három helyen Dánia, Írország és Svájc található. Svédország a tavalyi negyedik helyről a nyolcadikra csúszott vissza, a V4-országok vegyesen teljesítettek.
Egyébként a négy fő vizsgált terület volt a gazdasági, a kormányzati és a céges teljesítmény, valamint a tágan vett infrastruktúra, amely az oktatást és az egészségügyet is magában foglalja. A lényeg, hogy évről évre azok az országok tudnak jobb eredményeket elérni, amelyek erős válságálló és kockázatkezelő képességet fejlesztettek ki.