A szóban forgó összeállításból kiderül még az is, hogy a vizsgált országok között Magyarország és Németország minden területen – de leginkább az egymással nyilván összefüggő céges hatékonyság és általános gazdasági teljesítmény területén – rontotta a pozícióját. Ez is jól érzékelteti a két gazdaság szoros összekapcsoltságát. Maradva a hazai vizeken, fontos észrevétel az is, hogy
Magyarország még mindig az alacsony társasági adóval és az olcsó, de ehhez képest jól képzett munkaerővel versenyez. Előnye a megbízható infrastruktúra. Ugyanakkor a legnagyobb problémák között szerepel a monetáris és a fiskális politika még mindig nem megfelelő összehangoltsága.
Miközben a nyugat-európai államok rendre jól szerepelnek a globális ranglistákon, addig az EU termelési kibocsátása – világgazdasági összevetésben – folyamatosan szűkül. Szemben például az USA teljesítményével. Ebből is látszik, hogy mennyire fontos tényező a gazdasági növekedés és helyreállítás támogatását célzó intézkedések témaköre. Ez magában foglalja azokat a reformokat és beruházásokat, amelyek erősítik a gazdaság kohézióját és versenyképességét.
Tehát a hazai és az uniós versenyképesség a gazdaságpolitika egyik központi kérdése, ugyanakkor a helyes út kijelölése, de főképp az úton maradás a folyamatosan változó világgazdasági helyzetben nehéz feladat.
Jelen állás szerint támogatni kell a kkv-ágazat megerősítését, a piaci akadályok csökkentését, a külföldi beruházás és kereskedelem elősegítését, a digitális gazdaság fejlesztését, a kutatás és innováció ösztönzését, a köz- és a magánszféra közötti partnerségek irányítását.
Erre csak akkor van esély, ha a hosszabb távon követett gazdaságpolitika szilárd elvekre épül, amelyektől rendkívüli helyzetekben sem szabad eltérni. Közben szükség van tudományos, szakmai iránymutatásra, amely segít abban, hogy Magyarország megőrizze növekedési lendületét.
