idezojelek

’56-nak és az orosz–ukrán háborúnak semmi köze egymáshoz

A birodalmi központ és az általuk beiktatott itthoni helytartóik egy gulyáskommunizmus felé változtatták birodalmi alávetésünket.

Pokol Béla avatarja
Pokol Béla
Cikk kép: undefined
2024. 11. 07. 10:32
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Kijev elleni orosz villámtámadás kudarca és háborúvá alakulása csak fokozatosan hozta léte a magyar kormányzat ódzkodását az EU-nak az oroszok elleni háborúba való lelkes beszállásával szemben. A hangsúly eleinte a hazai energiaellátás teljes mértékű oroszfüggése mellett alig érintette az oroszok geopolitikai érvelését, hogy csak Ukrajna semleges államként megmaradását akarják rájuk kényszeríteni, mert ebben állapodtak meg az Egyesült Államokkal Gorbacsovék 1989-ben. Az ország téli didergésének kilátása minden más aspektust elsöpört akkor, de az USA globalista szárnyával összefonódott, itthoni balliberális ellenzék is csak később kezdte hangoztatni a parlamenti többség kormányának az ukránokkal szemben szkeptikus és az oroszokat jobban megértő álláspontjával szemben az „’56-os vádat”: 

„Hát miképppen dicsőíthetitek ti ’56-ot, ha most cserben hagyjátok az ukránokat az oroszokkal szemben?!”

Nos, ekkor kellett volna a hazai politológusi/geopolitikai szakértőknek komolyan belemélyedni a napi politikai perlekedéseken túl a tudományos összefüggések feltárásába. Nem hiszem, hogy elkerülte volna a figyelmemet egy ilyen konferencia az 1956 és 2022 közötti összehasonlításról, tudomásom szerint egyszerűen nem volt ilyen. A magam számára egyszerűbb volt a helyzet, mert én már 2008-ban írtam egy holland nemzetközi politikatörténész kutatásaira támaszkodva az 1990 utáni amerikai Európa-ellenőrzésről és eközben az Oroszország körbekerítési törekvéseiről egy tanulmányt. De hát Brzezinski 1993-as A nagy sakktábla című könyve után mindenki tudhatta, hogy az USA eminens törekvése Ukrajna kivonása Oroszország befolyása alól.

Az említett holland kutatótól én még annyival tudtam többet Brzezinski tanításához képest, hogy Ukrajna kiszakítása nemcsak egy vágyálom volt az amerikai stratégák fejében, hanem 1991-től – lényegében beözönölve erre a területre az ukrán és az orosz források megszerzésére – már tervek születtek a CIA tervező asztalain Oroszország felosztására, és egy kis orosz állam létrehozására a Moszkva körüli területekre korlátozva. Ez persze nem maradt titokban az orosz titkosszolgálatok és így az államvezetésük előtt, és az alkoholista Jelcin utódjaként elnöki székbe juttatott Putyin 1999 után kiebrudalta lassanként őket az országból, miközben Ukrajnában a legszilárdabban bent maradtak, összefonódva az állami vagyon privatizálásával oligarchiává vált helyi hatalmi csoportokkal.

De az ukrán–orosz háború folyamatossá válásával nem hagyott engem se nyugodni a helyzet, és kis kutatással megtaláltam említett kedvenc holland szerzőm könyvét 2018-ból, aki a hollandokkal teli maláj gép Ukrajna feletti 2015-ös lelövése után egy holland vizsgálóbizottság tagjaként, a körülmények feltárása közben feltárta Ukrajna belső oligarchizálódását, és ennek az amerikai külüggyel és a CIA-val való együttműködését. Rögtön le is fordítottam, és feltettem az Univerzális Tudástárba, majd ennek linkjét küldözgettem ide-oda, és a Facebook-bejegyzéseimben is reklámoztam a feltárásait. De az nekem se jutott eszembe, hogy kicsit is rendszeresen összegezzem magamban, hogy mi is a különbség a mostani orosz támadás és az 1956-os forradalom leverése között.

Most címszavakban pótolva ezt, itt egy lehetséges tanulmányhoz a kiinduló vázlat.

1956-ban Magyarországot már a diktatórikus szovjetorosz birodalom részévé tették, és ennek belső helytartói megroggyanását és külső események egybeesését kihasználva egy függetlenségi harc bontakozott ki, amelyet a birodalom a seregeinek bevonulásával levert. Ám ezzel a függetlenségi harccal a részben kivégzett és bebörtönzött résztvevők elérték, hogy a birodalmi központ és az általuk beiktatott itthoni helytartóik egy gulyáskommunizmus felé változtatták birodalmi alávetésünket.

2022-ben Ukrajna egy amerikaiak által puhán, de megszállt állam volt, amelyben a szabad választással megválasztott oroszbarát Janukovics elnököt a jórészt a kijevi amerikai nagykövetség által szervezett puccsal eltávolították, és Ukrajnát Putyin többszöri, szinte könyörgő tiltakozása ellenére be akarták tagolni a NATO-ba, úgy, ahogy Brzezinski már 1993-as könyvé­ben jelezte. Ennek megakadályozására indult meg 2022 február­jában az orosz villámtámadás Kijev ellen, hogy lecseréljék az amerikai báb Zelenszkijt a puccsal eltávolított, oroszbarát volt elnökre, Janukovicsra.

Tessék mondani, mi köze van ennek a 2022-es eseménynek az 1956-os magyar függetlenségi harc leveréséhez?!

A szerző professor emeritus

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Szexuális ragadozók szabadlábon

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A TUDATOS POLGÁR – Az autonóm ember mint hiánycikk

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Dzsudzsák téved: már nem a klub az első

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Az USA választ, de rólunk is dönt

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.