A magyar EU-elnökség által kialakított szándéknyilatkozat a 2024–2029 közötti intézményi ciklus legfontosabb feladataként határozza meg az EU versenyképességének javítását, továbbá konkrét feladatokat és határidőket szab az uniós intézmények számára ezzel összefüggésben. A fontos tartalmi elemeken túl szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a dokumentumra, amelyre vonatkozóan az ET minden bizonnyal rendszeresen visszatér majd, az unió immáron mint budapesti nyilatkozatra hivatkozna a jövőben.

Az Európai Politikai Közösség rövid, valamivel több mint kétéves fennállása óta immáron az ötödik csúcstalálkozóját tartja Budapesten. Az EPK létrehozására vonatkozó kezdeményezést még Emmanuel Macron francia elnök vetette fel 2022-ben, amely egyfajta válaszreakcióként született Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, és egy új (biztonság)politikai struktúra létrehozására irányult az európai kontinensen a párbeszéd és az együttműködés erősítése által.

Az első csúcstalálkozóra 2022. október 6-án került sor Prágában, ahol az EU tagállamai mellett jelen volt még a hat nyugat-balkáni ország, továbbá Ukrajna, Moldova, Örményország, Georgia, Azerbajdzsán, Törökország, az Egyesült Királyság, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein. Az EPK második csúcstalálkozójának a Moldovai Köztársaság adott otthont 2023. június 1-jén Chisinauban, a harmadiknak Spanyolország 2023. október 5-én Granadában, míg a negyedikre 2024. július 18-án az egyesült királyságbeli Blenheim-kastélyban került sor. A két utóbbi csúcstalálkozóra összesen 47 állam- és kormányfő részvételével került sor, azokra immáron Andorra, San Marino és Monaco is meghívást kaptak, míg Charles Michel ET-elnök, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is részt vett azokon.

A budapesti csúcstalálkozó – ez eddigi bevett gyakorlatnak megfelelően – a délelőtti plenáris üléssel kezdődik, amely során az európai országok állam- és kormányfői megvitatják az Európát érő biztonsági kihívásokat. Ezt követően szekcióülésekre kerül sor, ahol a témák a migrációval, valamint a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdések. A magyar kormány házigazdaként elérte, hogy a migrációval foglalkozó ülésen az európai vezetők a migráció minden vetületére kitérnek, míg a gazdasági biztonságról szóló ülésen megvitatják a konnektivitás kérdését, kiemelt figyelemmel az energia, a közlekedés és az informatika területére. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezúttal sem lesz közös nyilatkozat.

Magyar diplomáciai sikerként értékelhető továbbá, hogy – szemben az elmúlt három alkalommal – ezúttal Recep Tayyip Erdogan török elnök is részt vesz a csúcstalálkozón, ami minden bizonnyal növeli a rendezvény jelentőségét. 

Erre pedig vitathatatlanul nagy szüksége van Európának. A fokozatosan romló regionális és nemzetközi geopolitikai helyzetben, az Ukrajnában zajló háború és a közel-keleti konfliktus is még inkább rávilágít annak a jelentőségére, hogy az európai vezetők számára szükség van egy olyan fórumra, ahol informális keretek között találkozhatnak és áttekinthetik a legfontosabb közös kihívásokat.

Az Európai Tanács 2024. november 8-i, budapesti informális ülésének legfontosabb témája, egyben a magyar EU-elnökség kiemelt prioritása, és amelyre házigazdaként Magyarország tett javaslatot, az európai gazdaság versenyképességének javítása. Az állam- és kormányfőknek Budapesten nyílik első alkalommal lehetőségük arra, hogy eszmecserét folytassanak Mario Draghi volt olasz miniszterelnökkel az általa az európai versenyképesség jövőjéről készített jelentésről, illetve az abban megfogalmazott főbb javaslatokról. A szeptemberben nyilvánosságra hozott jelentés számos olyan kihívást azonosított be, amelyre az uniónak megfelelő választ kell találnia annak érdekében, hogy javítsa az EU és az európai tagállamok termelékenységét és ezáltal versenyképességét, csökkentve a lemaradást a globális versenytársakkal szemben.

A dokumentum egyúttal feladatot is szab az újonnan hivatalba lépő Európai Bizottság számára, miszerint a versenyképességi szempontokat minden uniós politikában érvényesíteni kell, továbbá hogy kevesebb és rugalmasabb szabályozásra van szükség, a gazdasági szereplők érdemi bevonása mellett. Ezen túlmenően konkrét határidők megjelölésével felszólítja a bizottságot, hogy a kiemelt területeken (iparpolitika; kereskedelem­politika; energiapolitika; belső piac; infrastruktúra-fejlesztés; digitális átmenet stb.) fogalmazzon meg konkrét javaslatokat a versenyképesség javítása érdekében.

A magyar EU-elnökség sikerességét jelentősen növelné, amennyiben az állam- és kormányfőknek sikerülne egyetértésre jutniuk az új európai versenyképességi megállapodásról. A fontos tartalmi elemeken túl szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a vonatkozó dokumentumra, amelyre vonatkozóan az Európai Tanács minden bizonnyal rendszeresen visszatér majd, az unió immáron mint budapesti nyilatkozatra hivatkozna a jövőben.

A szerző közszolgálati egyetemi tanár (NKE ÁNK Európa-tanulmányok Tanszék)