Miközben ellenzéki közgazdászok görög típusú államcsőddel, továbbá gazdasági zsákutcával riogatják a közvéleményt, addig az összes komolyan vehető kutatóintézet és a Magyar Nemzeti Bank is mintegy háromszázalékos növekedést jósol 2025-re, valamint mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott Magyarország, s dől a külföldi működő tőke is. Hogy is van ez? Fejtsük meg a rejtvényt! Illetőleg azt is, mit érzünk majd választópolgári szinten a javuló makrogazdasági számokból!
A kormány célja, hogy az ország minden területén több pénz legyen a magyar családok és vállalkozások zsebében. Ehhez növekvő gazdasági teljesítményre, a gazdaság tartalék motorjainak beindítására van szükség.
Ehhez a keretet a 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akcióterv adja: több mint négyezermilliárd forint mozdul meg a családok és a vállalatok támogatása érdekében, a kormány ezzel jelentős pénzügyi forrást juttat a magyar gazdaságba. Az akcióterv három pilléréről már részletesen írtunk, kalandozzunk más tájakra is. Például a gazdasági semlegesség területe is érdekes téma, melynek a hátterében az áll, hogy a kormány a háztartások és a gazdaság megvédése érdekében ideológiamentes gazdaságpolitikát követ, így a kölcsönösen előnyös partnerség alapján az ország érdekei szerint dönti el, kivel üzletel.
A nem túl bonyolult képlet lelke, hogy a semlegesség a finanszírozási, piaci, beruházási, technológiai és energiasemlegességre egyaránt kiterjed. Ezt csinálták az osztrákok is anno. S bár három évtizedig kiválóan megéltünk a német kapcsolatból, ez most kevés: a versenyképességi problémákkal küzdő Nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató Kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait, hiszen Ázsiából kiindulva a szemeink előtt rendeződik át a teljes világgazdaság. A kormány elkötelezett az úgynevezett konnektivitás mellett, így a Nyugattal való együttműködés továbbra is fókuszban marad, ugyanakkor a keleti partnerek felé történő nyitással tovább kívánja erősíteni a magyar gazdaság találkozási pont jellegét.
Európában egyre érezhetőbbé válik a gazdasági és politikai területeket egyaránt sújtó kettős válság, ez látszódik Franciaországban és Németországban is.
Közben nagyon fontos dolog, hogy Magyarország iránt töretlenül erős a nemzetközi befektetői, a hitelintézeti és a piaci bizalom, ezt a sikeres kötvényaukciók, a külföldi működőtőke-befektetések folyamatos beáramlása, valamint a legnagyobb nemzetközi hitelminősítők is alátámasztják, amelyek töretlenül befektetésre ajánlják Magyarországot.
Apropó! Nézzünk rá a Trump-kártyára, és jósoljunk belőle! Akárhogyan is alakul, az előttünk álló időszak kiemelkedő lehetőségeket kínál a jelenleg mélyponton (!) lévő magyar–amerikai kapcsolatok megerősítésére, amelyek akár az aranykorukat is élhetik. Donald Trump elnöki újraválasztása és a republikánus többség megerősödése az amerikai törvényhozás mindkét kamarájában olyan politikai környezetet teremt, amely kedvezhet a két ország közötti gazdasági és politikai együttműködés felélénküléséhez. Don’t worry, be happy!
Visszatérve a továbbra is legfontosabb gazdasági partnerünkre, a német gazdaság gyengélkedése, kiszámíthatatlansága továbbra is bizonytalanságot kelt, ami a beruházások mérséklődését eredményezi hazánkban. A vállalkozások a jelenlegi európai politikai és gazdasági helyzet miatt fokozottan óvatosak, inkább kivárnak beruházásaikkal. Ha Európában is helyreáll a beruházási piac, a kereslet élénkülése és a kapacitások kihasználtsága újabb beruházásokat ösztönözhet. A belgazdaság helyreállását és a beruházási aktivitás növelését támogatja a hazai kis- és középvállalkozások megerősítése a Demján Sándor-program célzott intézkedéseivel.
De ugorjunk vissza az alapkérdésre, miszerint ki mit érez majd a szakértők által jósolt 2025-ös bővülésből!
A 2025-re prognosztizált, mintegy háromszázalékos gazdasági növekedés az egész gazdaságra hatással lehet. Az ipar, különösen a járműgyártás és az elektronikai szektor tovább bővülhet a nemzetközi keresletnek köszönhetően.
Az építőipar szintén profitálhat, mivel a növekvő beruházások élénkítik az infrastrukturális fejlesztéseket. A szolgáltatások terén az idegenforgalom, a vendéglátás és a digitális szektor jelentős fejlődése is várható.
A gazdasági növekedés azonban nem lehet öncélú, az emberek életszínvonalának javítását szolgálja. A gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés hozzájárul a családok jövedelemének és vásárlóerejének növekedéséhez. A nagyobb vásárlóerő a személyes jólét növekedésén túl pedig javítja a fogyasztást, ami tovább fokozza a belgazdaság teljesítményét. A fogyasztás végső soron az államháztartás bevételeit is növeli, így a gazdasági növekedés hatására a kormány többet költhet olyan kulcsfontosságú területekre, mint az egészségügy vagy az oktatás. Összességében a növekedés közvetlen hatásait a választópolgárok a munkahelyteremtésben, a bérek emelkedésében és az életminőség javulásában érzékelhetik.
Summa summarum: szó sincs görög típusú államcsődről vagy sajátosan magyar gazdasági zsákutcáról.
Bár sokan örülnének ennek a politikai túloldalról, a helyzet nagyban fog változni. A gazdasági szereplők és a magyar családok javára.
A szerző a Világgazdaság vezető elemzője
