Ennek ellenére a szerződéseket tényleg meg kell tartani, hiszen van baj így is a nemzetközi hatalmi rendben.
Csak éppen újra kellene gondolni, hogy az állandó nemzetközi bíróságok sokszorosára kiterjesztett esetjoga miképpen fésülhető össze a szuverén államok eszméjével!
Így például a strasbourgi emberi jogi apparátus – amely tulajdonképpen meghozza az ottani bírák helyett a döntéseket – az eredeti emberi jogi egyezményt a sokszorosára kibővítve, az államok belső joga feletti ellenőrzése közben egy egységes összeurópai állam alkotmánybíróságának a szerepét játssza, miközben ezen a szinten nincs sem ilyen állam, sem ilyen alkotmány.
Nagy-Britannia eredetileg épp a strasbourgi emberi jogászok ellen lázadt fel, és csak az emberi jogi egyezményből akart kilépni az apparátus terjeszkedő esetjoga miatt. Végül csak a belpolitikai forgandóság véletlenei vitték el a teljes uniós szakításig, ahogy az mindenki előtt ismert. A luxemburgi uniós főbíróság legendásan aktivista az EU-alapszerződések értelmezésénél, és a politikai értékdeklarációkból kiolvasztva a szabályok tömegét ő maga hozza létre: a tagállamok soha nem írták volna alá, ha azokat az alapszerződést létrehozó folyamatban valaki felvetette volna. A luxemburgi bírákban bízva aztán az EU föderalistái és globalistái nem sokat törődnek az alapszerződésekkel, hanem inkább az uniós főbírák esetjogára teszik a tétjeiket.
A szerződéseket tényleg be kell tartani, de ez nem egyoldalú kötelezettségük az államoknak, hanem az adott nemzetközi szerződés urává vált bíróságnak is be kellene ezt tartania.
Ennek ellenére én valahogy mindig csak azt láttam, hogy a részes tagállamoktól követelik meg a globális médiahíradásokban a „pacta sunt servanda” elvet, ha éppen egy államon számon kérnek valamit – de nem a szerződéseket kezelő strasbourgi vagy luxemburgi jogászapparátuson vagy más nemzetközi bírákon. Pedig az angol példa, a brexit figyelmeztető intés e téren. Tágabban pedig ez az Európai Unió alapproblémáját jelenti, mert az uniós főbíróságban a luxemburgi bírák állandó alapszerződés-bővítései az unió javára és a tagállamok kárára olyan kötelezettségeket rónak a tagállamokra, melyeket ezek nem vállaltak az alapszerződés aláírásával.
A szerző professor emeritus
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!