Négy pontban foglalta össze Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán „amerikás” elképzeléseit. Vagyis azt, mit vár Donald Trump elnök beiktatása után, és milyen relációk alakulhatnak az Egyesült Államokkal.
Nézzük! Helyre kell állítani a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, valamint enyhíteni kell a vízumszabályozást az Egyesült Államokba. Közben ugyancsak helyre kell állítani a közvetlen járatokat Budapest és a legfontosabb amerikai városok között, mint például New York vagy Washington. Ugyanakkor szerinte a negyedik pont a legfontosabb: „Újra szeretnénk az Egyesült Államokat a top 3-as legnagyobb befektetőként üdvözölni Magyarországon.”
A napnál is világosabb, hogy az amerikai és a magyar kapcsolatokat új alapokra kell helyezni, akár új aranykor is beköszönthet. Természetesen csak akkor, ha az úgynevezett Trump-kártyát száz százalékban kihasználja Magyarország. Ebben segíthet a magyar kormányfő és az új amerikai elnök régi jó barátsága, melynek révén Magyarország kedvező feltételekkel kereskedhet Amerikával.
Az Egyesült Államok gazdasága amúgy jó bőrben van, szemben más fontos gazdasági térségekkel. Olyannyira, hogy a Covid okozta sokk óta az amerikai gazdaság növekedése látványosabb gyorsabb, mint a fejlett világ többi országáé. Pestiesen szólva „ráver” az Európai Unióra, csakúgy, mint Kanadára, Ausztráliára, Új-Zélandra vagy éppen Japánra. A távolság sajnos egyre fokozódik a német ipar visszaesése és az energiaválság miatt meggyengült eurózónától, amely korábban még akkora volumenben termelt, mint az Egyesült Államok. Bár a tengerentúlra sokan jósoltak visszaesést, vele együtt a tőzsde beszakadását, ám recesszió helyett tavaly háromszázalékos bővülés jött, az amerikai börzék pedig szárnyakat kaptak. Különös dolog ez egy olyan világgazdasági helyzetben, amikor is a legfejlettebb gazdasági térségek avagy a feltörekvő piacok is „esnek”, vagy jobb esetben panganak.
Bár a politikai kapcsolatok enyhén szólva vesztegeltek az elmúlt években, az amerikai és magyar gazdasági kapcsolatokra ez nem nyomta rá a bélyegét. Konkrétan: az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a második legfontosabb szereplő, emellett hazánk harmadik legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI-állomány (külföldi működőtőke) nagyságrendileg tíz százaléka köthető az USA-hoz. Az olyan nagy múltú amerikai cégek pedig, mint például a General Electric, a Coca-Cola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint húszezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.
Ahhoz, hogy tartani tudjuk a tengerentúli helyezésünket, az amerikai cégeknek a magyarországi profitjuk minél nagyobb részét kellene visszaforgatniuk a gazdaságba, Magyarország ugyanis jó befektetési célpont.
Reálisan azt lehet remélni, hogy a politikai masszív ellenszél megszűnik, valamint a fagyos diplomáciai légkör felenged. Továbbá viszonylag könnyen tető alá lehet hozni a kettős adóztatás ügyét, miután a jelenleg hatályban lévő egyezmény felmondásának kárát mind a két ország viseli. De opció van arra is, hogy hazánk technológiai együttműködésekben vegyen részt, melyeknek segítségével nagyon magas hozzáadott értékű munkahelyek jöhetnek Magyarországra. De születhetnek egyedi vámegyezmények és számíthatunk még új beruházásokra is. A lényeg, hogy Magyarország negatív imidzsének pozitívra változása segíti a gazdasági együttműködéseket, a kölcsönös beruházásokat, a két ország közötti kereskedelmi forgalmat.
A Trump-kártya azt is jelentheti, hogy a kétoldalú, vagyis magyar–amerikai bilaterális gazdasági kapcsolatok élénkülhetnek az új elnök érkezésével, akár egy-egy konkrét területen.
Ez azonban nem a póker műfaja, vagyis szó sincs szerencsejátékról. A valóság ettől nagyon is eltérő, a játék során ki lehet számolni a kezünkben lévő lapok nyerési esélyét, ugyanis mások is pályáznak a Trump-kártyára.
A szerző a Világgazdaság vezető elemzője
