Ha azt gondoljuk, hogy Donald Trump egy az egyben meg tudja változtatni az Európai Unió álláspontját az orosz–ukrán háború kérdésében, akkor tévedhetünk. Pedig elsőre logikusnak és racionálisnak tűnik, hogy az EU követi Trumpot, mivel nagymértékben kiszolgáltatott az Egyesült Államoknak. És ez nagymértékben igaz is.
Gondoljunk az amerikaiak elsőbbségére, meghatározó katonai erejére a NATO-ban, arra, hogy Nyugat-Európa a jólétét még ma is nagymértékben az amerikaiak segítségének (kiindulópont a Marshall-terv) köszönheti vagy arra, hogy a mai napig sokkal nagyobb szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelemben, a pénzügyekben, a globális intézményekben stb., mint mi, európaiak.
Ebből viszont valóban az következhetne, hogy akkor január 20-a, Trump hatalomra kerülése után az EU azonnal megváltoztatja a véleményét sok kérdésben, ideértve a háború vagy béke kérdését is. Mindannyian abból indulhatunk ki elsődleges megközelítésben: ugyan melyik uniós tagállam akar majd ujjat húzni az amerikaiakkal, ha ők bejelentik, hogy mától kezdve minden energiát a tűzszünet és a békekötés megteremtésére kell összpontosítanunk?
A helyzet azonban úgy áll, hogy nem számolunk egy tényezővel. Ez pedig nem más, mint hogy nem pusztán nagyhatalmak és nemzetállamok, uniós tagállamok döntik el a világ sorsát, háborúk elkezdését vagy éppen befejezését.
Van ugyanis a szemben álló nemzetállamok és nagyhatalmak mellett egy harmadik tényező is a világban, amelyiknek a befolyása talán még ezeknél a nagyhatalmaknál és nemzeteknél is meghatározóbb. És lehet, hogy az ő akaratuk számít igazán. Ez a harmadik oldal a globális elit.
Nevezhetjük háttérhatalomnak, deep state-nek, azaz mélyállamnak, teljesen mindegy. Az a lényeg, hogy számoljunk ennek a hatalomnak a befolyásával, mely egyáltalán nem nevezhető kicsinek.
Nem szeretnék most a korábbi sok cikkemre visszautalni, csak felsorolásképpen néhány: Council on Foreign Relations (Külkapcsolatok Tanácsa, alakult 1921-ben New Yorkban), Chatham House (Királyi Külkapcsolatok Tanácsa, alakult 1920-ban Londonban), Bilderberg Bizottság (1954), Tripartit Bizottság (1973), Külkapcsolatok Európai Tanácsa (Soros alapította 2007-ben több magyar résztvevővel) és a jelenlegi legfontosabb globális intézmény: World of Economic Forum, WEF (Világgazdasági Fórum, Klaus Schwab alapította 1971-ben, és ma is ő vezeti). Ez egyáltalán nem a teljes névsor, csak jelzése annak, hogy a globális elit intézményei létező intézmények és rendkívül befolyásosak. Zászlóshajójuk jelenleg egyértelműen a WEF.
A Világgazdasági Fórum óriási erőket összpontosít napjainkban, több száz gigacég és pénzügyi intézmény – többek között a világ legnagyobb vagyonkezelője, a Larry Fink által vezetett BlackRock – tartozik hozzájuk, ezenkívül politikusok garmadája, neves személyiségek a kultúra, a média, a tudomány területeiről és máshonnan is. Davosi elitnek is szokás őket nevezni.
Azt gondoljuk, hogy a WEF-nek nincs semmilyen véleménye az orosz–ukrán háborúról, a közel-keleti konfliktusról, Kínáról s persze más fontos világszintű ügyről, többek között a globális felmelegedésről, a pandémiákról, a CBDC-ről (digitális világpénzről), a készpénz megszüntetéséről, a migrációról és még számos egyéb jelenségről, kihívásról? Komolyan gondolhatunk erre?