Az új Trump-adminisztráció láthatóan tisztában van az elmúlt nyolc-tíz év tapasztalatai alapján a demokrata mélyállam erejével és lényeges tulajdonságaival. Talán azért mondható el és ki ez, mert először vannak a republikánusoknak olyan vezetői és van többsége ezeknek az embereknek a párt elitjében, akik nem tagjai vagy elkötelezettjei a mélyállami struktúráknak.
Trump alapvető tapasztalata, hogy nem lehet olyan emberekkel kormányozni, akik egy másik hatalmi struktúra elkötelezettjei és egyébként sem rendelkeznek semmiféle személyes vagy intellektuális autonómiával. Ez a lehető legszélsőségesebben értelmezendő állítás, mert ilyen emberek az első ciklusa idején tömegesen voltak jelen minden szinten a kormányában.
Trump azért nyerhetett tavaly, mert leszakította a republikánusokat a mélyállami struktúrákról.
És ezt nemcsak a személyek szintjén tette meg, hanem pszichológiai értelemben is; a Trump-csapat számára többé nem referenciacsoport a liberális elit egyetlen szegmense sem. Ez sokkal nagyobb kihívás, mint gondolnánk egy olyan államigazgatásban, ahol az állami alkalmazottak döntő többsége ideológiailag nem a republikánusoknak elkötelezett.
Klasszikus oknyomozó taktika, hogy mindig a pénz útját kell követni és nemcsak addig, hogy kiderüljön, kihez került, hanem sokkal fontosabb az, hogy majd mire is költi el. A USAID-botrányból pontosan megérthetjük, miként is épült ki fokozatosan a mélyállam egy nyúlványa és az miként képes dollármilliárdokat rendszerszerűen a demokrata párt ideológiai céljaira elcsatornázni évtizedes távlatban is.
Itt kell egy nagyon fontos és eléggé nem hangsúlyozható tényt kiemelni a Soros-hálózattal kapcsolatban. A Soros Alapítvány formailag egy magánszervezet, de mind tudjuk, Soros az egyetlen természetes személy a Földön, akinek önálló, az egész bolygóra kiterjedő külpolitikája van. Soros György nagy újítása az, hogy jelentős vagyonát nem a szervezete állítólagos céljaira használta fel, hanem egy olyan hálózatot hozott létre, amelynek elsődleges célja további források begyűjtése Soros valódi céljainak finanszírozására.
Ez csak egy látszólagos evidencia, mert az igazi Soros-hálózat nem az alapítványához közvetlenül köthető vagy az által támogatott szervezetekből áll, hanem azokból az emberekből, akik olyan döntési pozíciókba jutottak, hogy más szervezetek, cégek, államok, intézmények pénzét képesek felhasználni Soros céljaira. A Soros-hálózat nagyon sikeres, és miután Soros nagyon hiú, e tevékenysége az egész világon látványos is.