Immár menetrendszerű: akárhányszor kedvezőtlen adat lát napvilágot a születésszám alakulásáról, a balliberális sajtómunkások hangosan „aggódnak” a népességfogyás miatt. A tőlük szokatlan szerep maskarájába persze csak azért bújnak, hogy elmondhassák: a kormány családpolitikája – úgymond – „megbukott”. Alapállásuk a szokásos, a minél rosszabb, annál jobb világlátás. De van, ami rossz hír nekik, egyben jó hír a nemzetért valóban aggódóknak: a családtámogatási politika továbbra is eredményes. Csak mélyükre kell ásni azoknak a számoknak, amelyeket a KSH precízen mér és nyilvánosságra hoz, mégis alig kap visszhangot a sajtóban.
De előtte térjünk vissza az ellenzéki képmutatás krokodilkönnyeihez!
Hol voltak ezek az aggódó hangok akkor, amikor tényleg nagy volt a baj? Nem hallottuk őket, amikor dacára annak, hogy bár 1997-ben csúcson volt a szülőképes korú nők száma, a Bokros-csomagot követően nemhogy nőtt volna a születések száma, hanem zuhanni kezdett. Három év alatt 13 százalékkal, a termékenységi ráta pedig csaknem 16 százalékkal esett vissza. Azok a leánygyermekek, akik akkor nem születtek meg, ma éppen szülőképes koruk derekán járnának.
De nem hallottuk aggódó hangjukat akkor sem, amikor dacára annak, hogy a húszas-harmincas éveikben járó hölgyek létszáma csúcson volt 2007-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megszorításai miatt 2008-tól három év alatt 11 százalékkal csökkent a születések száma, a termékenység pedig vágtatva tartott lefelé a 2011-es történelmi mélypontig.
Most pedig arról delirálnak, hogy lám, hiába minden erőfeszítés, nem történt demográfiai fordulat! A kárörvendő kórus legutóbb éppen a múlt héten zendített rá, a februári adatokról szóló gyorstájékoztató után. Csakhogy ez most rosszul időzített volt, feltéve, ha hagynák magukat zavartatni a tényektől. Ugyanaznap jelentek meg ugyanis a 2024-es korcsoportos születési arányok, amelyekből kiderül: a szülésre esélyes korban lévő nők létszámukhoz képest továbbra is lényegesen több gyermeknek adnak életet, mint ahányan ezt 2012 előtt tették. Nézzük tehát – statisztikai nyelven szólva – az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések számát, vagyis a születési arányt az anya korcsoportja szerint. Mellétéve azt, ami a születésszám csökkenésének valódi okát jelenti, a tényleges szülőképes korban lévők számának drámai csökkenését. Mert bármennyire is magától értetődő, fontos újra leszögeznünk: szülni csak az tud, aki meg is született. Körükben pedig – mint látni fogjuk – továbbra is magasabb a gyermekvállalás aránya, mint 2012 előtt volt.