Friedrich Merz még nem kancellár, de máris megbukott

Ha az, ami most Németországban történik, egy forgatókönyv lenne, akkor annak íróját bottal kergetnék ki a filmstúdióból. Még fantasztikus filmnek sem menne át a rostán, annyira hihetetlen.

A történet lényege: a CDU-politikus Friedrich Merz, akit még nem választottak meg kancellárnak, a választáson vesztes pártokkal (SPD és Zöldek) arról egyezkedett a már decemberben feloszlatott szövetségi parlamentben, hogyan vegyék fel Németország történetének legnagyobb adósságcsomagját.

Ehhez a régi, már feloszlatott parlament kétharmados többségét használták fel azzal a trükkel, hogy nem az újonnan megválasztott parlamentet hívatták össze, hanem kihasználva az alaptörvénynek az új parlament összehívására kiszabott maximális 30 napos határidejét, az átmeneti időszakban a választás veszteseivel összeborulva megváltoztatták az alaptörvény adósságfékre vonatkozó rendelkezéseit.

Ezzel megnyílt az út a német hadsereg, a Bundeswehr fejlesztésére szánt 400 milliárd eurós hitel felvétele előtt. A másik óriási hitelcsomag 500 milliárd euróról szólt, amelyet a valóban lepukkant német infrastruktúra fejlesztésére akarnak fordítani. Igen ám, de mivel a választott koalíciós partnernek, az SPD-nek a szavazatai nem voltak elegendők a kétharmadhoz, ezért szükség volt a Zöldek szavazataira is, akiket Merz a választási kampányban meglehetősen erős szavakkal támadott és ostorozott. De ez csak színház volt. Persze hogy a Zöldek kérették magukat, felsrófolták szavazataik árát a csillagos égig. Merz kezdetben 50 milliárdot kínált a hitelcsomagból környezetvédelmi célokra, amit a Zöldek társ-frakcióvezetője, Britta Hasselmann először sértődötten visszautasított. Erre Merz megduplázta az összeget százmilliárd euróra, hogy szavazzák meg az ügyet. Ezenfelül belevették az alaptörvénybe a Zöldek trójai falovát, azaz azt a passzust, hogy Németországnak 2045-ig klímasemlegesnek kell lennie, és minden beruházást ennek a célnak alárendelve kell majd elbírálni és végrehajtani.

További Vélemény híreink

Újabb könyörtelen támadás történt Németországban

Ezzel érvelve fennáll a veszélye annak, hogy ezután minden beruházást, autópálya-építést, ipari létesítményt, de bármilyen építkezést valamelyik szélsőséges bezöldült NGO bíróságon megtámad és ellehetetlenít. Valós a veszély, hogy a menekültügyi perekkel amúgy is túlterhelt közigazgatási bíróságok munkáját teljesen megbénítják az ilyen klímasemlegességi tyúkperek. Mindez ahhoz fog vezetni, hogy a magas energiaárak miatt amúgy is csökkenő ipari termelés és beruházási kedv még jobban elijeszti a befektetőket, és aki tudja, messze elkerüli a hatalmas bürokráciával és a klíma- és háborús hisztériával megfertőzött Németországot.

Friedrich Merz, aki bizonyítottan becsapta a választóit, hiába nyerte meg a választást konzervatív hangzású populista szólamokat hangoztatva. A választáson nagy vereséget szenvedő két baloldali párt mégis olyan erősen szorongatja, hogy lassan már kappanként kukorékolhatna.

A csalás bizonyítékát Anton Hofreiter, a Zöldek európai ügyekért felelős bajor politikusa szolgáltatta, aki köztudottan nem a legélesebb kés a Zöldek fiókjában, mert elkotyogta egy Spiegel-interjúban, hogy a CDU politikusai magánbeszélgetésekben már a választás előtt az adósságfék kikerülését ígérték a Zöldeknek. – De a választás előtt ezt nem lehetett kimondani, mert különben az egész CDU-s választási propaganda a szentnek kikiáltott adósságfékkel kapcsolatban összeroskadt volna – mondta.

Ezzel akaratlanul bebizonyította, hogy Merz becsapta a választókat, és ezért a német Btk. értelmében két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető! Persze csak ha nem lenne az a paragrafus is, amely kimondja, hogy az ügyészek kötelesek feletteseik (igazságügy-minisztereik) utasításait teljesíteni. Ezért úszta meg a Cum-ex ügyekben amnéziás Olaf Scholz is a bírósági felelősségre vonást. Jól bevett német jogállami szokás szerint ebből sem lesz semmi.

Mint ahogy abból sem lett semmi, hogy az AfD és a Linke is hiába fordultak az alkotmánybírósághoz a feloszlatott parlament összehívásának megakadályozása és az óriási hitelfelvétel elkerülése érdekében, a többnyire a CDU és az SPD által az alkotmánybíróságba delegált bírók, élükön a CDU korábbi parlamenti frakcióvezető-helyettesével, elutasították a kérelmeket és ezzel lehetővé tették a szavazást.

Merz a választók becsapásával és a baloldali pártok zsarolása következtében egy olyan pénzügyi csapdába manőverezte bele Európa egykoron exportvilágbajnok gazdaságát, amelyből az nem fog tudni kimászni. Hiába jelentenek majd a remélhetőleg létrejövő infrastrukturális beruházások konjunkturális impulzust és gazdasági növekedést az országnak, az óriási hitelek kamatai elérhetik az évi százmilliárd eurót, ami viszont majd elszívja a pénzt fontos beruházások megvalósítása elől.

A német haderő fejlesztése valóban szükséges, de az egész Európai Unióban eluralkodott háborús hisztéria és oroszfóbia meggondolatlan kapkodáshoz és rossz döntésekhez vezet. A hadseregre költött pénzek igazi haszonélvezői pont azok lesznek majd, akik felelősek az egész háborús hangulatkeltésért. Például a legnagyobb német hadiipari vállalat, a Rheinmetall részvényeinek 48 százaléka olyan amerikai befektetési alapok kezében van, mint a BlackRock, a Vanguard, a Capital Group.

Az orosz–ukrán háború egy hatalmas marketingrendezvénnyé vált a hadiipar számára. Mindezt rengeteg felesleges emberélet, hazájukat elhagyni kényszerült milliók és egy teljesen lepusztított ország árán.

De a következő konjunkturális intézkedés, a háború utáni újjáépítés árnyékát már előrevetíti Trump elnök békekezdeményezése, amelynek kimenetelét még nem tudhatjuk, de ha létrejön az ukrán–amerikai ritkaföldfém-megállapodás, abból is az Egyesült Államok fog profitálni. A németek meg csak lesnek, hogy mindebből nekik csak a terhek jutnak. Többszörösen becsapták őket saját politikusaik. Vajon felébrednek-e valaha ebből a rémálomból és végre olyan pártra szavaznak, amelyik az ő érdeküket képviseli?

A szerző újságíró (München)