idezojelek

Isztambul után, Isztambul előtt

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Tovább dörögnek a fegyverek, megoldást csak egy amerikai–orosz csúcstalálkozó hozhat.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Fotó: ANDREW LEYDEN

Az elmúlt hét szintén bővelkedett a nemzetközi eseményekben. Petro Porosenko korábbi ukrán államfő kabinetfőnök-helyettesét Madridban, miután gyermekeit beadta az amerikai iskolába, a nyílt utcán három fegyveres támadó kivégezte.

Az eset furcsasága, hogy Andrij Portnov néhány nappal korábban Ukrajnában járt és felelős kormányzati szereplőkkel tárgyalt. Halála után villámgyorsan bejelentkeztek az ukrán hivatalos személyek, hogy az eset kivizsgálásában szeretnének részt venni. Mivel Madridban felmerült, hogy halálában szerepet játszhattak a kijevi titkosszolgálatok, és céljuk lehet, az eset eltussolása, esetleg a mobilján lévő bizalmas adatok megszerzését szolgálná, így a kérést elutasították.

Újra mindenki aktív szerepet kívánt játszani az orosz–ukrán tárgyalásokon. Alexander Stubb finn köztársasági elnök javasolta a tárgyalásokon történő részvételét az oroszoknak, az ukránoknak, az USA-nak és az EU-nak. A tárgyalások színhelyéül a Vatikánt javasolta. Az orosz álláspont az, hogy két pravoszláv állam vitáját nem viszi Rómába. 

A tárgyalások helyszíne legyen újra Törökország, Isztambul. Mivel mindkét fél, mint az előző törökországi egyeztetések folyamán, úgy most is propagandaháborút is folytat, az ukránok közzétették elképzeléseiket a tárgyalásokról.

Moszkva közölte, hogy csak a megbeszéléseken fogja ismertetni álláspontját. Ami egyértelműen kiszivárgott, hogy nem folytatódhat a NATO keleti bővítése, Ukrajnának nem maradhat meg a nagy létszámú hadserege, nem lehet tömegpusztító fegyvere. Oroszország igényt tart a Krím félszigetre és a Donbasz négy megyéjére.

Az USA vezetése türelmetlen. Már sokkal korábban elvárták a két fél kölcsönös kompromisszumkészségét. Az előző törökországi tárgyalásoknak egy eredménye volt: mindkét fél ezer-ezer foglyot engedett szabadon. Ez nyilvánvalóan siker, de a háború végeredményét nem befolyásolja. Az USA a finn államfő felvetésére azt válaszolta, hogy hajlandó mérlegelni, hogy befagyasztja a NATO keleti bővítését. Ezzel egyértelműen arra utalt, hogy Ukrajna nem lehet a szövetség tagja.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oroszok ugyanazt a küldöttséget akarják Isztambulba küldeni, amely az előző alkalommal ott tárgyalt. Magyarul a második vonalat, amely inkább nevezhető szakértőknek, mint politikusoknak. 

Egyértelmű, hogy a frontokon az idő az oroszoknak dolgozik. Lassan, óriási veszteségek árán, de folyamatosan mennek előre. Élőerőben, technikában, a rendelkezésre álló tartalékosok számában felülmúlják az ukránokat. 

A NATO főtitkára úgy fogalmazott, hogy a frontok mozognak, csak nem jó irányba.

Tovább élénkült a német diplomácia is. A kormány bejelentette, hogy hajlandó átadni Ukrajnának Taurus rakétákat. Ezek összeszerelésére Ukrajnában kerül sor. Az ukrán államfő berlini útján megállapodás született ötmilliárd eurós támogatásról is. Dmitrij Medvegyev volt orosz állam- és kormányfő nem csupán tiltakozott, de azt is bejelentette, hogy Oroszország ettől fogva a háborúban részt vevő államként tekint Németországra. Ugyanezt mondta az orosz parlament védelmi bizottságának vezetője is. A németek tiltakoztak, de azt is bejelentették, hogy 2027-ig ötezer Bundeswehr-katonát telepítenek Litvániába.

Friedrich Merz kancellár közölte, hogy a kormány hozzájárul ahhoz, hogy a Taurus rakétákkal orosz mélységi célpontokra tüzeljenek.

Berlin 6100 illegálisan Németországban tartózkodó külföldit toloncolt ki az év első negyedévében, és ez a szám az év hátralevő részében jelentősen növekedni fog. Merz kancellár mindössze egy területen népszerű a lakosság körében. Ez a kormányzat gazdasági teljesítménye. A többi területen a népesség nem fogadta szimpátiával eddigi lépéseit. Ha ma lennének választások, a CDU–CSU–SPD-kormány nem szerezne többséget.

Frank-Walter Steinmeier német államfő bejelentette, hogy az új kormánynak új stílusa van. Baden-Württemberg zöldpárti miniszterelnöke 15 év után, 77 évesen visszavonult. Utódja az 59 éves, török származású Cem Özdemir lett. Ő korábban volt már képviselő az Európai Parlamentben és miniszter a berlini kormányban.

Az USA-ban a washingtoni merénylet után, ahol az izraeli nagykövetség két munkatársát meggyilkolták, a merénylőt a helyszínen elfogták. Az amerikai kormány meg akarja vonni a Harvard Egyetem költségvetési támogatását, mivel a kormányzat véleménye szerint a diákok jelentős része antiszemita. Egyben bejelentették, hogy az egyetemen tanuló 6800 külföldi hallgató vagy menjen át másik amerikai felsőfokú intézetbe, vagy hagyja el az országot.

Az Egyesült Államok NATO-nagykövete közölte, hogy az új cél a katonai kiadások növelésénél az eddigi két százalékról nem a korábban bejelentett öt százalék, hanem 3,5 százalék lesz. Az USA május 23-án feloldotta a Szíriával szemben korábban meghozott szankciókat. Május 25-én felkérte Izraelt, hogy egy esetleges Irán elleni csapást halasszanak el hat hónappal és várják meg az amerikai–iráni tárgyalások eredményét.

Az iraki kormány tiltakozott, hogy az USA az iraki kurdokkal és nem a központi kormánnyal kötött olajipari megállapodást. Bagdad szerint ez alkotmányellenes. A vámokkal kapcsolatos tárgyalások kezdetéig, július 9-ig Washington felfüggesztette a büntetővámokat az EU-val szemben. 

Ahogyan várható volt, Elon Musk bejelentette távozását a kormányból. Az Egyesült Államok felszólította Kanadát, hogy vagy lépjen be 51. tagállamként az USA-ba, vagy fizessen 61 milliárd dollárt az Aranykupola-rendszer­ért, amely Amerika mellett Kanadát is védi.

Izrael közölte, hogy megerősíti külképviseleteinek őrzését. Először fordult elő, hogy izraeliek a Gázai övezetben megölt palesztin gyermekek fényképeivel vonultak az utcákra tiltakozni. Izrael újabb 50 ezer tartalékost mozgósított, így ezek létszáma elérte a 450 ezer főt.

Eltelt egy újabb hét. A világ figyelme vasárnap Lengyelországra szegeződött. Ha a kormánypártok jelöltje győz, a kormány szabad kezet kap. Ha az ellenzéki jelölt kerül ki győztesen, akkor Donald Tusk miniszterelnök hatalma korlátozva lesz és csökken a mozgástere.

Az AUR szélsőséges román párt képviselője, Calin Georgescu családi problémákra hivatkozva bejelentette visszavonulását a politikából. Ezzel a párt jelentős gyengülést szenvedett el. Az orosz–ukrán fronton tovább dörögnek a fegyverek. Megoldást ezután is csak egy amerikai–orosz csúcstalálkozó hozhat.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

A boldog, elégedett Nyugat

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.