Izrael válaszlépése részint a gázai háború folytatása, részint katonai akciók további végrehajtása Libanonban és Szíriában. A legnagyobb feszültséget Ciszjordániának – vagy a terület zsidó telepesek által lakott részének – izraeli bekebelezése fogja okozni. Ez ellen már előre tiltakozott többek között az Egyesült Arab Emírségek.

Az izraeli politikát az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjából négy: Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia elítélte. 

Zelenszkij ukrán elnök felszólította a két békepárti országot, Kínát és Magyarországot, hogy foglaljanak állást az orosz csapások ügyé­ben. Putyin terve az ukrán államfő esetleges, moszkvai útjáról Kijev számára elfogadhatatlan.

Kaja Kallas, látva, hogy az EU az ukrajnai kérdésben is megosztott, a jövőben többségi szavazást, nem pedig egyhangúságot szeretne. 

Amikor Von der Leyen bejelentette, hogy európai csapatokat akar az orosz–ukrán határra küldeni, a német védelmi miniszter, Pistorius tiltakozott, hogy erre nem volt felhatalmazása. Amikor szintén Von der Leyen közölte, hogy bulgáriai útja folyamán orosz lézertámadás érte a gépét, és egy órát késtek, a bolgár vezetés nem foglalt állást, a gép pedig kilenc percet késett.

A NATO-/EU-erők frontvonalra telepítése nem elfogadható az orosz fél számára. Moszkva újra, sokadszor közölte, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, de az EU-nak igen. Orosz megítélés szerint Ukrajna EU-tagsága a szervezet végét jelentené. 

Dánia óriási összegért, 8,5 milliárd dollárért hat darab amerikai Patriot rendszert vásárolt, és ezeket továbbadja Ukrajnának. Franciaország követeli, hogy a saját egészségügyi rendszere 2026 márciusára álljon készen 10-15 ezer szövetséges katona háborús körülmények közötti kórházi ellátására.

Párizs évi kétmilliárd euróval támogatja Kijevet. A német támogatás, ahol harmincmilliárd euró a költségvetés hiánya, évi kilencmilliárd euró.

 A legutóbbi felmérések szerint 3,025 millió regisztrált munkanélküli van Németországban.

Új jelenség, hogy 2,5 millió lengyel vendégmunkás dolgozik Németországban. Először fordult elő, hogy több a visszavándorló, mint a kivándorló. Ennek egyik oka, hogy szűkült a bérek közötti különbség: 2004-ben a német bérek átlagosan a lengyel bérek ötszörösét tették ki, mára ez az arány csupán kétszeres. Emellett a lengyel állam pénzügyi eszközökkel is támogatja állampolgárainak a hazatérését.

A lengyel kormány bejelentette, hogy területén 31 ezer nemkívánatos személy tartózkodik. Valamennyien a harmadik világból.

Svájcot megdöbbentette az USA által rá kivetett, 39 százalékos vámtétel. Az EU 15 százalékos amerikai (büntető)vámot kapott. Így Svájc, amely eddig kellő távolságból figyelte Brüsszelt, most gyors közeledésbe kezdett.

Dodik, a leváltott(?) bosznia-hercegovinai szerb vezető Putyinnal való tárgyalásai után közölte, hogy Oroszország egymilliárd dollárral támogatja a boszniai szerbeket.

 Kérdés, hogyan fog viszonyulni az USA Legfelsőbb Bírósága az elnök által kivetett vámokhoz. Ezek jelentős részét egy alsóbb fokú bíróság megsemmisítette.

Néhány napon belül az is kiderül, hogy megbukik-e a francia kormány. Ha igen, kérdés, kit nevez ki új miniszterelnöknek a köztársasági elnök, Macron, és ennek milyen hatása lesz Franciaországra és a világra.
Eltelt egy újabb hét. Sajnos a biztonság nem növekedett.

A szerző biztonságpolitikai szakértő