idezojelek

Nógrádi György: Kínán a világ szeme

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – Ázsiában tovább csökken az Egyesült Államok szerepe és befolyása.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
Fotó: Europress/AFP/Pedro Pardo

Az elmúlt hét fő eseményei a kínai találkozók voltak.

Augusztus 31-én és szeptember 1-jén Pekingtől 110 kilométerre a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) állam- és kormányfői üléseztek. A megbeszéléseken részt vett még néhány meghívott állam – Afrikából Egyiptom, az Európai Unióból Szlovákia – vezetői.

Több mint két tucat állam hitet tett a meghirdetett, részint új kínai politika öt új alapelve mellett. Hangsúlyozták, hogy a kulcskérdés a háború és a béke kérdése. Egymás mellé, nem pedig egymás alá rendelésről állapodtak meg. A cél egy igazságosabb új világrend megteremtése.

Putyin orosz elnök a két nap alatt tíz csúcstalálkozót bonyolított le. Ezek közül kiemelkedtek a kínai, az indiai és az észak-koreai vezetővel folytatott megbeszélés.

Kínával stratégiai szövetséget kötöttek. Ennek részeként növekszik az orosz nyersanyag-szállítás és a katonai együttműködés is. India vezetőjével az orosz elnök gépkocsijában egyeztettek, bő fél órán keresztül. Itt is megállapodás született nyersanyagszállításról, katonai programokról. Észak-Korea felértékelődött. Vezetője a kínai államfő mellett lehetett, és mind az orosz, mind a kínai államfő egyeztetett vele.

A kétnapos találkozót szerdán újabb ünnepségsorozat követte.

Kína mint a második világháború egyik győztes nagyhatalma megünnepelte a japán kapituláció nyolcvanadik évfordulóját.

 Pekingben a béke iránti elkötelezettséget jelképező nyolcvanezer galamb felrepülésével zárult a katonai parádé.

A ki nem mondott cél nyilvánvaló volt. Kína globális játékos, az Amerikai Egyesült Államok már nem egyedüli meghatározója a nemzetközi kapcsolatoknak. Kína kiépítette az új szövetségi rendszerét, ahol a fő partner Putyin Oroszországa. Ennek komoly jelentősége lesz az orosz–ukrán háború menetére, befolyásolására és nemzetközi megítélésére.

Nem a konferenciák során, de időben gyakorlatilag azokkal egybeesve elkezdődtek az indiai–japán tárgyalások is. Mindez a térségben az USA csökkenő szerepére utal.

A Közel-Keleten folytatódott a válság eszkalációja. Mind több nyugati állam jelentette be, hogy idén szeptemberben elismerik a palesztin államot. 

Amikor ezt a lépést Belgium is megtette, az izraeli miniszterelnök, Netanjahu közölte, hogy a belga kormányfő gyenge vezető.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Izrael válaszlépése részint a gázai háború folytatása, részint katonai akciók további végrehajtása Libanonban és Szíriában. A legnagyobb feszültséget Ciszjordániának – vagy a terület zsidó telepesek által lakott részének – izraeli bekebelezése fogja okozni. Ez ellen már előre tiltakozott többek között az Egyesült Arab Emírségek.

Az izraeli politikát az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjából négy: Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia elítélte. 

Az orosz–ukrán fronton a korábbi tendenciák folytatódtak. Hat hónap alatt az orosz csapatok 3500 négyzetkilométernyi területet és 149 települést foglaltak el.

Zelenszkij ukrán elnök felszólította a két békepárti országot, Kínát és Magyarországot, hogy foglaljanak állást az orosz csapások ügyé­ben. Putyin terve az ukrán államfő esetleges, moszkvai útjáról Kijev számára elfogadhatatlan.

Kaja Kallas, látva, hogy az EU az ukrajnai kérdésben is megosztott, a jövőben többségi szavazást, nem pedig egyhangúságot szeretne. 

Amikor Von der Leyen bejelentette, hogy európai csapatokat akar az orosz–ukrán határra küldeni, a német védelmi miniszter, Pistorius tiltakozott, hogy erre nem volt felhatalmazása. Amikor szintén Von der Leyen közölte, hogy bulgáriai útja folyamán orosz lézertámadás érte a gépét, és egy órát késtek, a bolgár vezetés nem foglalt állást, a gép pedig kilenc percet késett.

A NATO-/EU-erők frontvonalra telepítése nem elfogadható az orosz fél számára. Moszkva újra, sokadszor közölte, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, de az EU-nak igen. Orosz megítélés szerint Ukrajna EU-tagsága a szervezet végét jelentené. 

Zelenszkij elutasította a nyugati tervezetet is. Az ukrán hadsereg további támogatását követeli, és nem hajlandó a fronton az eljövendő ütközőzónából visszavonulni.

Dánia óriási összegért, 8,5 milliárd dollárért hat darab amerikai Patriot rendszert vásárolt, és ezeket továbbadja Ukrajnának. Franciaország követeli, hogy a saját egészségügyi rendszere 2026 márciusára álljon készen 10-15 ezer szövetséges katona háborús körülmények közötti kórházi ellátására.

Párizs évi kétmilliárd euróval támogatja Kijevet. A német támogatás, ahol harmincmilliárd euró a költségvetés hiánya, évi kilencmilliárd euró.

Európában a német válság továbbgyűrűzött. A második negyedévben a GDP 0,2 százalékkal csökkent. A lakosság részéről egyre nagyobb az elégedetlenség a Merz vezette kormánnyal szemben.

 A legutóbbi felmérések szerint 3,025 millió regisztrált munkanélküli van Németországban.

Új jelenség, hogy 2,5 millió lengyel vendégmunkás dolgozik Németországban. Először fordult elő, hogy több a visszavándorló, mint a kivándorló. Ennek egyik oka, hogy szűkült a bérek közötti különbség: 2004-ben a német bérek átlagosan a lengyel bérek ötszörösét tették ki, mára ez az arány csupán kétszeres. Emellett a lengyel állam pénzügyi eszközökkel is támogatja állampolgárainak a hazatérését.

A lengyel kormány bejelentette, hogy területén 31 ezer nemkívánatos személy tartózkodik. Valamennyien a harmadik világból.

Svájcot megdöbbentette az USA által rá kivetett, 39 százalékos vámtétel. Az EU 15 százalékos amerikai (büntető)vámot kapott. Így Svájc, amely eddig kellő távolságból figyelte Brüsszelt, most gyors közeledésbe kezdett.

Dodik, a leváltott(?) bosznia-hercegovinai szerb vezető Putyinnal való tárgyalásai után közölte, hogy Oroszország egymilliárd dollárral támogatja a boszniai szerbeket.

Az eljövendő napok fő kérdései lesznek Trump következő politikai lépései az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban.

 Kérdés, hogyan fog viszonyulni az USA Legfelsőbb Bírósága az elnök által kivetett vámokhoz. Ezek jelentős részét egy alsóbb fokú bíróság megsemmisítette.

Néhány napon belül az is kiderül, hogy megbukik-e a francia kormány. Ha igen, kérdés, kit nevez ki új miniszterelnöknek a köztársasági elnök, Macron, és ennek milyen hatása lesz Franciaországra és a világra.
Eltelt egy újabb hét. Sajnos a biztonság nem növekedett.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.