Az elmúlt hét fő eseményei a kínai találkozók voltak.
Augusztus 31-én és szeptember 1-jén Pekingtől 110 kilométerre a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) állam- és kormányfői üléseztek. A megbeszéléseken részt vett még néhány meghívott állam – Afrikából Egyiptom, az Európai Unióból Szlovákia – vezetői.
Több mint két tucat állam hitet tett a meghirdetett, részint új kínai politika öt új alapelve mellett. Hangsúlyozták, hogy a kulcskérdés a háború és a béke kérdése. Egymás mellé, nem pedig egymás alá rendelésről állapodtak meg. A cél egy igazságosabb új világrend megteremtése.
Putyin orosz elnök a két nap alatt tíz csúcstalálkozót bonyolított le. Ezek közül kiemelkedtek a kínai, az indiai és az észak-koreai vezetővel folytatott megbeszélés.
Kínával stratégiai szövetséget kötöttek. Ennek részeként növekszik az orosz nyersanyag-szállítás és a katonai együttműködés is. India vezetőjével az orosz elnök gépkocsijában egyeztettek, bő fél órán keresztül. Itt is megállapodás született nyersanyagszállításról, katonai programokról. Észak-Korea felértékelődött. Vezetője a kínai államfő mellett lehetett, és mind az orosz, mind a kínai államfő egyeztetett vele.
A kétnapos találkozót szerdán újabb ünnepségsorozat követte.
Kína mint a második világháború egyik győztes nagyhatalma megünnepelte a japán kapituláció nyolcvanadik évfordulóját.
Pekingben a béke iránti elkötelezettséget jelképező nyolcvanezer galamb felrepülésével zárult a katonai parádé.
A ki nem mondott cél nyilvánvaló volt. Kína globális játékos, az Amerikai Egyesült Államok már nem egyedüli meghatározója a nemzetközi kapcsolatoknak. Kína kiépítette az új szövetségi rendszerét, ahol a fő partner Putyin Oroszországa. Ennek komoly jelentősége lesz az orosz–ukrán háború menetére, befolyásolására és nemzetközi megítélésére.
Nem a konferenciák során, de időben gyakorlatilag azokkal egybeesve elkezdődtek az indiai–japán tárgyalások is. Mindez a térségben az USA csökkenő szerepére utal.
A Közel-Keleten folytatódott a válság eszkalációja. Mind több nyugati állam jelentette be, hogy idén szeptemberben elismerik a palesztin államot.
Amikor ezt a lépést Belgium is megtette, az izraeli miniszterelnök, Netanjahu közölte, hogy a belga kormányfő gyenge vezető.