A válságok folytatódnak

Németország legnagyobb lakosságú tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában önkormányzati választásokat tartottak. A CDU ugyan győzni tudott, de a korábbi választásokhoz képest egy százalékpontot veszített: 33,3 százalékkal a konzervatív párt lett a relatív győztes. Ez volt az első tartományi választás az új CDU/CSU–SPD koalíciós kormány májusi beiktatása óta. Merz kancellár berlini helyzete megerősödött. Második lett a Szociáldemokrata Párt, az SPD 22,1 százalékkal, ami két százalékpontos visszaesést jelentett. Mindkét párt sikerként értékelte a választási eredményeket.

Az Alternatíva Németországért (AfD) lett a harmadik erő, 14,5 százalékot kapott. Ez az előző választásokon, 2010-ben még 5,1 százalék volt. Gyakorlatilag a háromszorosára növelte szavazatainak a számát, és bebizonyította, hogy nem csak a keleti tartományokban, a volt NDK-ban képes sikeresen szerepelni.

Jelenleg úgynevezett tűzfal van a jobboldali párttal szemben a német politikában. Abban van egyetértés, hogy senki se fogjon össze az AfD-vel, és próbálják meg elszigetelni. Meglátjuk, hogy ez meddig lesz sikeres.

A Zöldek 13,5 százalékkal az igazi vesztesek, 6,5 százalékot veszítettek. A párt új vezetése eddig nem tudott olyan új programot adni, amely a lakosság széles rétegei számára érthető és elfogadható lenne. A baloldali pártnak nincsenek karizmatikus vezetői, és ez érződik a szerepléseken és az eredményeken. A kommunista utódpárt, a Die Linke 5,6 százalékkal bekerült a tartományi parlamentbe, míg a lejtmenetben lévő liberális párt (FDP) 3,7 százalékkal kiesett.

Az országos választásokon hasonló volt a helyzet. A Linke be tudott kerülni, az FDP kiesett. Jövőre a keleti tartományokban is lesznek választások. A felmérések szerint ott az AfD toronymagasan vezet. A szeptemberi német felmérések alapján ha ma lennének országos szavazások, mind a CDU/CSU, mind az AfD 26 százalékot kapna. A konzervatív pártok előnye elfogyott. Ennek hatásait az eljövendő hetek, hónapok fogják megmutatni.

Az ukrajnai háború mindenre rányomja a bélyegét. Kijev újabb fegyvereket és még több pénzt kér. Az USA csak úgy hajlandó ezek leszállítására, ha a nyugat-európaiak kifizetik. Az ukrán vezetés azzal számol, hogy a háború még évekig eltarthat, furcsa jövő bontakozik ki.

A NATO és az EU egy része fenntartás nélkül támogatja Kijevet. Növelik a pénzügyi és a katonai támogatást egyaránt. Ukrajna bejelentette, hogy jövőre a költségvetési hiánya 16 milliárd dollár lesz. Nem csupán ezt a támogatást várja el a Nyugattól, hanem azzal számol, hogy egy esetlegesen létrejövő fegyverszünet vagy béke nyomán részint nyugati katonai erők állomásozzanak az eljövendő orosz–ukrán határon, másrészt évekig fenn kell tartani a nagy létszámú ukrán fegyveres erőket, nyugati támogatással.

Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban az oroszellenességet tovább növelte. Bejelentette, hogy az Oroszországban élő kisebbségek – a tatárok, a kalmükök, a baskírok és a jakutok – ukrán támogatással szakadjanak el Oroszországtól, és váljanak önálló országokká. Moszkva még nem reagált a felhívásra. Ezekből a nemzeti kisebbségekből Ukrajnában is élnek, igaz, jóval kevesebben.

Svédország, amely a tömeges migráció révén komoly belső problémákkal küzd, 18 százalékkal növeli katonai kiadásait 2026-ban.

Az Európai Unió gőzerővel dolgozik az Oroszországgal szembeni újabb, 19. szankciós csomagon. Az egyik cél az orosz turizmus kiszorítása Európából. Amíg ezeket az elképzeléseket az észak- és a kelet-európai országok támogatják, a turizmust fő bevételi forrásként kezelő déliek, a spanyolok, a portugálok, a franciák, az olaszok és a görögök ellenzik.

Brüsszel újra elővette a Nyugaton lévő orosz vagyon elkobzását és részletekben átadását Ukrajnának. Az az elképzelés, hogy ezt Ukrajna a háború utáni orosz jóvátételből fizesse vissza. Az, hogy ennek a javaslatnak mekkora a realitása, más kérdés. Az oroszok válasza az volt, hogy ez Moszkva számára elfogadhatatlan, és megfelelő válaszlépéseket fog tenni.

Az EU amerikai nyomásra követeli, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket ne lehessen a jövőben működtetni. Ez német érdekeket is súlyosan veszélyeztet. Egyben feltételezi, hogy Európa nem az olcsóbb orosz földgázt, hanem a drágább amerikai palagázt fogja beszerezni.

Brüsszel szintén USA nyomásra fontolgatja a fellépést Kína és India ellen, mivel mindkét ország nagy mennyiségben vásárol orosz nyersanyagokat. Nyilvánvaló, hogy egy esetleges fellépés válaszlépéseket fog kiváltani.

Lengyelország lezárta közös határát Belarusszal. Eredetileg az intézkedést csak az orosz–belarusz közös hadgyakorlat idejére tervezték, majd meghosszabbították. Ezen a határon át zajlik az Európai Unió és Kína közötti vasúti forgalom jelentős része, évi 25 milliárd dollár értékben. Sikorski lengyel külügyminiszter bejelentette, hogy a kereskedelem logikáját a biztonság logikája váltotta fel. Ha a döntés és a határzár fennmarad, várhatóan kínai ellenlépésekre fog sor kerülni. Szóba jöhet egy új, déli vasúti útvonal, esetleg a tengeri szállítások tovább növelése.

A Közel-Keleten Katar bombázása után tovább nőttek az indulatok. Az arab és muzulmán vezetők katari találkozója után egységesen ítélték el az izraeli politikát. Fegyverembargót hirdettek meg, és követelték Izrael ENSZ-tagságának felfüggesztését. Még az eddig Izraellel kapcsolatokat fenntartó arab államok, így Egyiptom, Szaúd-Arábia és Jordánia is elfordult Izraeltől.

Egyre több nyugati ország jelentette be, hogy még idén szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén elismeri a palesztin államot. Így tett Nagy-Britannia is. Az amerikai–brit csúcson – számos sikeres megállapodás mellett – sem az orosz–ukrán háború, sem Izrael kérdésében nem alakult ki közös álláspont.

Nagy-Britannia bejelentette, hogy a közel-keleti helyzet miatt 2026-ban nem fogad izraeli katonákat továbbképzésre. Az EU közös fellépést tervez Izraellel szemben. Németország – részint a történelmi múlt miatt – rendkívül óvatos, és az eljövendő napokban alakítja ki az álláspontját. Annak, hogy egyre több ország ismeri el a palesztin államot, kicsi a gyakorlati, de igen nagy a morális jelentősége.

A gázai háború nem mutat gyors megoldási lehetőséget. Izrael mellett változatlanul kiáll az Egyesült Államok. Ez azt jelenti, hogy ellensúlyozni képes az Izraellel szembeni fellépéseket. Az ENSZ-ben pedig a lehetséges szankciókat megvétózza.

A szervezet közgyűlésére a napokban kerül sor, ahol várhatóan számos fontos kétoldalú megbeszélés lesz. Talán, néhány esetben, eredménnyel.

A szerző biztonságpolitikai szakértő