Vegyük sorra, hogyan kezdődött!
Úgy kezdődött, hogy 1997-ben a Gazprom és a finn Neste létrehozott egy közös céget, s elnevezték North Transgas Oy-nak. A céget egyetlen egy feladat végrehajtására hozták létre, nevezetesen: építsen csővezetéket a Balti-tenger alatt, amely csővezeték összeköti Oroszországot és Németország északi részét. S miért kösse össze? Nem, nem azért, hogy Natasa és Udo szerelmes levelei gyorsabban célba érjenek a csőpostán, hanem azért, hogy az orosz gáz eljusson a németekhez. (És még sokfelé, ugyanis vannak nyugat-európai vételezési csatlakozási pontjai is.)
Történt aztán, hogy nevezett orosz–finn multinacionális cég együttműködési megállapodást kötött a német Ruhrgas óriáscéggel – ma neveztetik E.ON-nak. Az immár három (na jó, két és fél) óriáscégből álló konzorcium elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt és az útvonaltervet is. Közben a csevegő idő elérte 2001-et, és a buliba beszállt a Wintershall is, s közleményükben bejelentették, együtt óhajtják megépíteni a vezetéket, amely 1222 kilométeres hosszúságával a világ leghosszabb tenger alatti csővezeték leend. Majd el is fogadták az építési ütemtervet. S lett 2005 szomorkás ősze, amikor is a Gazprom, a BASF és az akkor már E.ON aláírták egy új vállalat létrehozásának szándéknyilatkozatát, mely új vállalat – nem fogják elhinni! – a tenger alatti gázvezeték megépítését tűzte ki céljául.
Ez lett a North Stream AG. És 2006-ban elkezdődött a környezetvédelmi tanulmányok elkészítése. Majd 2007-ben megérkeztek a buliba az olaszok is, ugyanis a Nord Stream AG az olasz Saipem multinacionális óriás egyik leányvállalatát, a Snamprogettit bízta meg a vezeték műszaki tervezésével.
A csövek szállítását pedig egy másik német cégre, az Europipe-ra, illetve az OMK-ra bízta. A betonalapok és a logisztika az Eupec Pipecoatings S. A.-é lett, vagyis beszálltak a buliba a franciák is, majd a második vezeték megépítésébe az Europipe mellé csatlakozott a Sumitomo Heavy Industries is, vagyis a japánok sem hiányoztak immár a projektből. Arról nem is beszélve, hogy a turbókompresszorok gyártását a Rolls Royce nyerte el, tehát immáron az angolok is helyet kaptak az asztalnál.