A találkozások, ugyan az évek során megritkultak, sőt elmaradtak, már csak néhány telefonbeszélgetés maradt nagy ritkán. Az élet gyorsasága bennünket is elragadott. De, az emlékezés gyakran teret nyer szívünkben, és ilyenkor
hálás szívvel köszönjük meg a Fennvalónak, hogy Pista bácsit felhasználta az életünkben, mert így, az ő szerető gondoskodása, megszámlálhatatlan imádsága által lettünk azok, akik vagyunk.
A magvető munkája nem ér véget földi távozásával. Mert a mag, ha jó helyre hullott, a teremtő Lélek által életre kel, a föld fölé tör, növekszik, míg végül termés lesz belőle, gyarapodik, további termések nőnek ki belőle. Ez Pista bácsi öröksége. Magunkban hordozunk mindent, amit tőle kaptunk. A viszontlátás reménységét is.
(Bojtor István ny. református lelkipásztor 98 évesen, 2026. január elején hunyt el.)
A szerző nagyváradi író, újságíró
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!