Szegény jó Dobrev Klára! Az ő fejében ugyanaz a verkli jár a rossz emlékű 2004. december 5-i népszavazás óta. Most, amikor lassan a körmére ég a gyertya, ugyanattól remél megváltást és parlamenti bejutást, mint a román szélsőséges pártok hordószónokai: a magyarellenességtől. Abban bízik, hátha összefúj a szél ötszázaléknyi szavazót, akik vele együtt leragadtak a múltban, akik életük minden nyomorúságát nemcsak az O1G-vel magyarázzák, hanem a külhoni magyarokkal is.

Ezenközben azonban a Demokratikus Koalíció pártvezére egyetlen megkerülhetetlen ténnyel nem számol. A jelennel. Azzal, hogy 2004 már a múlt. Már rég megsárgultak a népszavazás gyűlöletkeltő plakátjai, csak a megszállott nemmel szavazók rejtegetik otthonukban. 2010 óta visszanyerték a Trianonban elveszített állampolgárságukat és jogaikat a Kis-Magyarországon kívül rekedt magyarok. Ezt a tényt hovatovább már az ellenzéki szavazók tekintélyes hányada is tudomásul veszi. Akik pedig nem, azokon már rég túllépett a világ. Önmagát teszi nevetségessé, aki 2026-ban „bezzeg a Kádár-korszak”-ozik vagy „23 millió román”-ozik. Olyan ez, mintha egy öreg bácsika masírozna munkásőrzubbonyban az Országház előtt, régi emlékeit felidézve, büszkén, szégyenérzet nélkül.

Lám, hiába a gondosan újraszabott pártvezéri külső. Az újragondolt Dobrev Klára. Mert amint kinyitja a száját, elavult gondolatokkal tölti meg a közéletet, amikre már senki sem kíváncsi. Egy legyintés erejéig sem.

A DK elnöke érzi a vesztét. Idén várhatóan utoljára támad neki az egységes magyar nemzetnek egy parlamenti párt vezetőjeként. Utána mehet ő is könyvet írni Feri után. Most azonban még friss szövetségesével, a parizerpusztító kisnyilassal keresik a dohos ruhásszekrényben a nem létező öt százalékot, hátha van még vésztartalék, amit nem sodort magával a Tisza áradása.

Dobrev Klára semmi újat nem tud már mondani a magyaroknak. Van egy régi, karcosan szóló lemeze, amit időnként előkeres, ha baj van, és azt hiszi, ez a szólam segít neki. Pedig nem. Lejárt a lemez. A magyargyűlöletből sem lehet a végtelenségig megélni. Az idei országgyűlési választás lesz a Demokratikus Koalíció temetése. Nem marad utánuk semmi, csak egy megsárgult plakát. Péterrel együtt mennek a levesbe.

A szerző nagyváradi író, újságíró