idezojelek

Kik sütögetik a háborús pecsenyét?

A RÉGI JOBB VOLT – Manfred Weber világosan elmondta: Orbánnal nem megy, Magyarral megy.

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt
Cikk kép: undefined

Donald Trump 2024. november 5-én megnyerte az Egyesült Államok 60. elnökválasztását, így másodszor lett az USA elnöke. Alig három héttel később az európai (uniós) és a nagy-britan­niai hadiipari vállalatok vezetői egy bizalmas találkozót szerveztek. A helyszín egy, a hamburgi kikötőben horgonyzó brit repülőgép-hordozó hajó, a HMS Queen Elizabeth volt. Ezen a találkozón a következő döntéseket hozták: 

annak ellenére, hogy az amerikai elnökválasztást a békepárti Donald Trump nyerte meg, az orosz–ukrán háborút nem befejezni, hanem folytatni és eszkalálni fogják. Ennek érdekében pedig ráveszik (rákényszerítik inkább?) Brüsszelt, hogy jelentősen emelje meg az európai hadikiadásokat, és amennyiben Trump tényleg nem ad több pénzt, akkor az Európai Unió finanszírozza tovább Ukrajnát és a háborút.

Ezt követően, 2025 elején az EU (továbbá Norvégia és Svájc) titkosszolgálatainak információmegosztó szövetsége, a Berni Klub többsége kijelentette, hogy az Európai Unió 2029-ben háborúzni fog Oroszországgal. Hangsúlyozom: ez nem feltételes, hanem kijelentő módban hangzott el. Mindezek után a hadiipari vállalatok fizetett lobbistái munkához láttak Brüsszelben, és az Európai Bizottságot, valamint az Európai Parlament többségét is rávették (lefizették?), hogy támogassák a háborús terveket.

Amit azóta tudunk, a riasztó tények a következők.

Ursula von der Leyen bevallotta, hogy az EU eddig 170 milliárd eurót (mintegy hetvenezermilliárd forintot!) adott Ukrajnának. De ez semmi! Ugyanis 

Ukrajna bejelentette követelését további nyolcszázmilliárd euró támogatásra, ám ebben az összegben nincs benne a hadikiadásokra fordítandó összeg, arra még további hétszázmilliárdot követelnek. Ami összesen 1500 milliárd euró. Manfred Weber pedig kijelentette ezek után: „Mindent megteszünk, hogy megadjuk nektek, ukránoknak a szükséges pénzügyi stabilitást, bármibe is kerüljön!”

S ha már vele kezdtük, maradjunk is nála, Webernél, a jelenlegi európai állapotokért az egyik legnagyobb felelősséget viselő gazembernél, a néppárt főnökénél, aki ebbéli minőségében egyszersmind Magyar Péternek is főnöke. Lássuk akkor, miket is mondott Weber az elmúlt néhány napban!

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Január 30–31-én az Európai Néppárt (EPP) vezetői Zágrábban tartottak zárt ajtós találkozót, amely után Manfred Weber, a néppárt elnöke arról beszélt, hogy a megváltozott globális erőviszonyok miatt az Európai Uniónak stratégiai irányváltásra van szüksége.

Weber szerint ennek része lenne a lisszaboni szerződés hatékonyabb végrehajtása, különösen a minősített többségi szavazás kiterjesztése a kül- és biztonságpolitikában, ami jelentősen csökkentené az egyes tagállamok – főként a kisebb országok – vétójogát és szuverenitását. A néppárt elnöke továbbá sürgette az EU kölcsönös védelmi záradékának (42.7 cikk) gyakorlati alkalmazását, az európai védelmi ipar integrációját, közös fegyverbeszerzéseket és katonai döntéshozatalt. Mindezt szorosan összekapcsolta Ukrajna folyamatos pénzügyi és katonai támogatásával az Oroszország elleni háborúban.

Hogy világos legyen, mit is jelent ez:

„Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját arról kérdeztük, ha Weber kijelentései megvalósulnának, annak ilyen hatásai lennének az Európai Unió egészére, illetve Magyarországra nézve. Elvehetik-e Magyarországtól a vétót? A szakértő elmondta, a minősített többségi szavazás kiterjesztésével jelentősen csökkenne a kisebb tagállamok mozgástere, így Magyarországé is, hiszen ebben az esetben az országok súlya is számít népességarányosan.

»Ha egy-két nagyobb tagállam összeáll, könnyedén tud másokkal blokkoló kisebbséget alkotni, ám ez az alacsonyabb lélekszámú országok számára bőven nem elegendő« – magyarázta, és hozzátette, ez azt jelentené, hogy adott esetben Szlovákia, Csehország és Magyarország összefogása sem lenne elegendő a vétóhoz. 

Hangsúlyozta, a jelenlegi, konszenzusos rendszer nagy előnye, hogy Magyarország egyedül is képes megakadályozni bizonyos intézkedéseket, ha azok szembemennek a nemzeti érdekekkel.

Ugyanakkor megjegyezte, a lisszaboni szerződés mélyebb értelmezése nem teszi lehetővé, hogy az EU egyik pillanatról a másikra átálljon a minősített többségi szavazás rendszerére a külpolitika terén. 

»Amikor Manfred Weber a lisszaboni szerződés mélyebb értelmezéséről beszél, akkor tulajdonképpen jogi trükközésre gondol. Ilyen trükközéssel fogadták el például minősített többségi szavazással a szankciós politika egyes részeit is.«

 A mostani helyzetre levetítve Magyarország érdekei elsősorban az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja tekintetében sérülnének. A minősített többség bevezetésével a magyar kormány sem Ukrajna uniós csatlakozása, sem a háborúban álló ország pénzügyi támogatása kapcsán sem tudná érvényesíteni érdekeit. […]

Újabban egyre több helyről halljuk, hogy az Európai Unió egy békeprojektből egy geopolitikai katonai szereplővé kezd átalakulni, jelentette ki Stefán, aki szerint az EU-ban egyre több területen jelenik meg a katonai dimenzió, ami eddig nem volt jellemző.

»Eddig például az innováció területén az Euró­pai Unió semmilyen olyan intézkedést nem támogathatott, amely a védelemmel kapcsolatos, ám a következő költségvetéssel ez várhatóan változni fog« – magyarázta […].

Hozzátette, Manfred Weber kijelentéseinek a hátterében az is állhat, hogy egy, a NATO-val párhuzamosan működő védelmi struktúrát próbálnak kiépíteni az Európai Unión belül. […] »A nagyobb tagállamok első körben önkéntes alapon próbálják rendbe hozni meglehetősen silány állapotú és lélekszámú hadseregüket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak az európai kontinens védelmében« – magyarázta Stefán, aki szerint előfordulhat, hogy pár éven belül kiderül: az önkéntes sorkatonaság nem hozta el a kívánt eredményt, és bevezetik a kötelező sorkatonaságot, ami komoly társadalmi vitához vezetne.

Hangsúlyozta, a legtöbb nyugat-európai országban azt kommunikálják, hogy egy esetleges külső, orosz támadás miatt van erre szükség, és ezért van szüksége Európának minél több katonára. […] 

»Szigorúan elméleti szinten, hogyha Ukrajnát az Európai Unióba teljes jogú tagállamként vennék be, és utána még tart vagy kiújul a háború, az Európai Unió szerződése szerint a többi tagállamnak kötelessége megvédeni«.

 

Világos beszéd! Különösen ez: „Újabban egyre több helyről halljuk, hogy az Európai Unió egy békeprojektből egy geopolitikai katonai szereplővé kezd átalakulni.”

És miért is? Az orosz támadás miatt? Vagy inkább azért, mert az európai (uniós) és a nagy-britanniai hadiipari vállalatok vezetői egy bizalmas találkozót szerveztek, ezen a találkozón pedig eldöntötték, hogy az orosz–ukrán háborút nem befejezni, hanem folytatni és eszkalálni fogják? Mindenki döntse el, melyik a valószínűbb, életszerűbb változat.

De ezzel még koránt sincs vége!

„Weber nem zárja ki, hogy az EU »teljhatalmú elnöke« legyen. Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője az EU vezetői struktúrájának reformját javasolja egyetlen »teljhatalmú uniós elnök« létrehozásával – írja a Politico. Weber szerint erre a 2029-es európai parlamenti választások után kerülhetne sor, egyfajta »finomkodással«, miközben magát sem zárja ki egy esetleges jelöltségből.

Össze kellene vonni az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztját, hogy az EU egy hangon szólalhasson meg a globális színtéren – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szerdán. Az EU vezetési struktúrájának ilyen reformja nem igényelné az uniós szerződések módosítását, csupán a két tisztséget kellene egy személyhez rendelni – mondta Weber.”

Ez is világos. Új (háborús) műsorhoz új férfi kell, és Weber kellő szerénységgel ki is nézte önmagát erre a szerepre.

Ahogy Kocsis Máté találóan megjegyezte, már csak ez nem világos:

 „Egészen fantasztikus, hogy Manfred Weber tulajdonképpen bejelentette az igényét a katonai szervezetté alakuló Európai Egyesült Államok elnök tisztére, de volna néhány kérdés innen, ebből a kis lenézett provinciából. Weber úr! Az ön által megálmodott negyedik birodalom a harmadik mintájára jönne létre, vagy van, amiben eltérne tőle? Csak azért kérdezem, mert a harmadiknak sem lett jó vége, és a hétvégén belengetett jogszűkítési tervek a tagállamokra vonatkozóan, emlékeztetik a halandókat a nácik kezdeti lépéseire.

A második kérdés, drága Weber úr, hogy ha ön eléri vágyott célját, akkor császárnak kell majd hívnunk vagy führernek? Ezt eldöntötte már? Az utolsó kérdés pedig, hogy »nemelehetne-e« esetleg, hogy azon fantasztikus katonai ösvényen, amit épp ki tetszenek kövezni az európai csapatok számára, csak német haderő haladjon?”

Igen, ezeket jó lenne időben tisztázni! És ha valakinek még lennének kétségei, akkor ezt se felejtsük el:

„Az Európai Unió európai NATO-vá alakítását követelte Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője vasárnap az Egyesült Államok által javasolt, az ukrajnai háború befejezését célzó béketervvel kapcsolatos vitában. […]

Úgy fogalmazott, hogy »történelmi pillanatokat élünk« jelenleg. Szerinte nemcsak Ukrajnáról van szó, hanem »mindannyiunk biztonságáról«.

A néhány napja ismertetett amerikai béketervet is bírálta, különös tekintettel arra, hogy Ukrajnának a dokumentum rendelkezései szerint egyebek között területeket kellene feladnia és korlátoznia a hadserege méretét. A német politikus szerint nem lehet a kijevi vezetést területi engedményekre kényszeríteni. Emellett katonai értelemben meg kell erősíteni, nem pedig meggyengíteni – fűzte hozzá Manfred Weber.”

Aki ezt sem érti, nem ért az semmit. És igen, 

megint a németek és megint az oroszok ellen. Nyilván azért, mert az eddigi próbálkozások olyan remekül sikerültek. De azt nagyon jó tudni, hogy az eddigiekkel ellentétben most nem velünk, hanem a nyugati elvtársakkal (leginkább Macron!) akarnak háborúba menni. De mi kimaradhatunk a kollektív elmebajból és gazemberségből? Igen, amennyiben a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor van a kormányrúdnál.

Mutatom azt is, hogy miért:

„Az Európai Néppárt elnöke a New Economy Fórumon azzal büszkélkedett, hogy ő győzte meg Magyar Pétert arról, csatlakozzon az Európai Néppárthoz. Manfred Weber világossá tette, hogy csak olyanokkal tud együtt dolgozni, akik Ukrajnát támogatják.

A Mandiner vette észre Manfred Weber YouTube-on is elérhető beszédét, melyet a Forum Europa rendezvényeihez kapcsolódó üzleti-politikai vitafórumon, a New Economy Fórumon mondott Brüsszelben. Az Európai Néppárt (EPP) elnöke a magyarországi kormányváltáshoz és a Tisza Párthoz fűzött reményei mellett Ukrajnáról, a háborús helyzetről, és arról is beszélt, hogy szerinte miért van szükség kevesebb vétólehetőségre.

Weber a beszéde utolsó felében, a kérdésekre válaszolva azzal dicsekedett, hogy a Tisza Pártnak esélye lehet átvenni a kormányrudat Magyarországon az áprilisi választások alkalmával, és úgy fogalmazott: büszke rá, hogy az EPP ma az a pártcsalád, amelynek esélye van nyerni Magyarországon.

Hozzátette, hogy ő győzte meg Magyar Pétert arról, hogy csatlakozzon a néppárthoz.

A Tisza Párt előnyét mutató közvélemény-kutatásokról – konkrét forrás megnevezése nélkül – úgy fogalmazott, hogy a párt jelenleg nyolc százalékkal vezet Orbán Viktor előtt, de szerinte senki sem tudja, mi fog történni. A német politikus szerint április 12-én egyenlő eséllyel indul a magyarországi parlamenti választáson a két nagy politikai erő.

Weber a néppárt működése és politikája kapcsán az EPP vörös vonalait is megnevezte, amelyek mentén hajlandók valakit a pártcsaládba fogadni, a Volodimir Zelenszkij vezette ország külön hangsúlyt kapott ezek között: csak azokkal dolgozunk együtt, akik Európa-pártiak, Ukrajna-pártiak és jogállamiság-pártiak – mondta, egyúttal európai érdeknek nevezte Ukrajna pénzügyi támogatását és stabilizálását.

Az EPP vezetője azt is hozzátette, hogy »ha Ukrajna pénzügyi okokból összeomlana, annak migrációs következményei lennének, ezért határozott érdek stabilizálni az országot«, a háború kapcsán pedig azt mondta: »Az ukránok a mi harcunkat vívják az európai életmódért.«

Az európai biztonságpolitika kapcsán az euró­pai hadsereg létrehozása mellett érvelt, és szerinte »most jött el a pillanat, hogy az egyenruhájukon EU-s zászlót viselő csapatokat küldjünk Ukrajnába«.

A Mandiner összeállítása szerint Manfred Weber a beszéde végén politikai kulcsküzdelemnek nevezte, hogy az EPP hagyja-e, hogy a szerinte »szélsőségesek« – tehát az Európai Parlament jobboldali frakciói, élükön a Patrióták Euró­páért pártcsaláddal – »még egyszer szétvághassák a nemzeti és az európai identitást«. Az EPP elnöke szerint »ez a záloga annak, hogy megnyerjék a jövőt«.

A pártelnök arra is kitért, hogy szerinte az EU külpolitikai cselekvőképességét az egyhangúság követelménye bénítja, példaként felhozva, hogy szerinte az Egyesült Államok venezuelai beavatkozását elítélő közös nyilatkozatot Orbán blokkolta. A megoldás Weber vélekedése szerint a többségi döntéshozatal kiterjesztése lenne, és felvetette azt is, hogy akár egy »Schengen-szerű« külön megállapodással kellene előrehaladni – mint fogalmazott –, »ha ez Orbánnal nem lehetséges«.”

Ennél világosabban nehéz lenne elmondani, mint ahogy Weber elmondta: Orbánnal nem megy, Magyarral megy. Magyar az ő embere, másképpen nem is lehetne az Európai Néppárt tagja, ennek pedig – mint elmondta – világos feltételei vannak.

És ha Webert és narcisztikus pszichopata kis famulusát kiveséztük, álljon még itt néhány idézet az elmúlt napokból:
„Európának harcolni kell!” – mondta Ursula von der Leyen, Weber elv- és tettestársa, a másik brüsszeli gazember. „Új időket élünk, a háború előtti korszakot” – mondta Donald Tusk, legmegbízhatóbb elv- és tettestársa ezeknek, a lengyel gazember. „Ideje áttérni a háborús gondolkodásra!” – mondta Mark Rutte, lásd, mint fent. „2029-re fel kell készülnünk a háborúra!” – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter, egyik kutya, másik eb.

És végezetül álljon még itt két érdekesség:

Orbán Anita, Magyar Péter kiszemelt külügyese már a doktori disszertációjában azt fejtegeti, hogy Európából ki kell tiltani az orosz energiahordozókat.

Kapitány Istvánnak pedig, a magyar Jockey Ewingnak, kedvenc shellvtársunknak, Magyar Péter kiszemelt gazdasági főemberének tízmillió dolláros részvénypakettje van a Shellben. Illetve volt, ugyanis a Shell a háborún eddig megháromszorozta a profitját, vagyis Kapitány shellvtárs részvényeinek értéke ma cirka harmincmillió dollár. Önök szerint a shellvtárs kinek az ­érdekeit képviselné hatalomra kerülvén? 

Magyarországét, az olcsó orosz energiát, a rezsicsökkentést? Vagy a háborúba ájult Brüsszelét és azt a multit, amely a háborúnak köszönhetően megháromszorozza profitját és így Kapitány vagyonát is?

Mindenki döntse el, melyik az életszerűbb, melyik a valószínűbb. S ha döntött, április 12-én menjen el szavazni!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.