Január 30–31-én az Európai Néppárt (EPP) vezetői Zágrábban tartottak zárt ajtós találkozót, amely után Manfred Weber, a néppárt elnöke arról beszélt, hogy a megváltozott globális erőviszonyok miatt az Európai Uniónak stratégiai irányváltásra van szüksége.
Weber szerint ennek része lenne a lisszaboni szerződés hatékonyabb végrehajtása, különösen a minősített többségi szavazás kiterjesztése a kül- és biztonságpolitikában, ami jelentősen csökkentené az egyes tagállamok – főként a kisebb országok – vétójogát és szuverenitását. A néppárt elnöke továbbá sürgette az EU kölcsönös védelmi záradékának (42.7 cikk) gyakorlati alkalmazását, az európai védelmi ipar integrációját, közös fegyverbeszerzéseket és katonai döntéshozatalt. Mindezt szorosan összekapcsolta Ukrajna folyamatos pénzügyi és katonai támogatásával az Oroszország elleni háborúban.
Hogy világos legyen, mit is jelent ez:
„Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet kutatóját arról kérdeztük, ha Weber kijelentései megvalósulnának, annak ilyen hatásai lennének az Európai Unió egészére, illetve Magyarországra nézve. Elvehetik-e Magyarországtól a vétót? A szakértő elmondta, a minősített többségi szavazás kiterjesztésével jelentősen csökkenne a kisebb tagállamok mozgástere, így Magyarországé is, hiszen ebben az esetben az országok súlya is számít népességarányosan.
»Ha egy-két nagyobb tagállam összeáll, könnyedén tud másokkal blokkoló kisebbséget alkotni, ám ez az alacsonyabb lélekszámú országok számára bőven nem elegendő« – magyarázta, és hozzátette, ez azt jelentené, hogy adott esetben Szlovákia, Csehország és Magyarország összefogása sem lenne elegendő a vétóhoz.
Hangsúlyozta, a jelenlegi, konszenzusos rendszer nagy előnye, hogy Magyarország egyedül is képes megakadályozni bizonyos intézkedéseket, ha azok szembemennek a nemzeti érdekekkel.
Ugyanakkor megjegyezte, a lisszaboni szerződés mélyebb értelmezése nem teszi lehetővé, hogy az EU egyik pillanatról a másikra átálljon a minősített többségi szavazás rendszerére a külpolitika terén.
»Amikor Manfred Weber a lisszaboni szerződés mélyebb értelmezéséről beszél, akkor tulajdonképpen jogi trükközésre gondol. Ilyen trükközéssel fogadták el például minősített többségi szavazással a szankciós politika egyes részeit is.«
A mostani helyzetre levetítve Magyarország érdekei elsősorban az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja tekintetében sérülnének. A minősített többség bevezetésével a magyar kormány sem Ukrajna uniós csatlakozása, sem a háborúban álló ország pénzügyi támogatása kapcsán sem tudná érvényesíteni érdekeit. […]





























Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!