A magyar külpolitikát ma előszeretettel írják le azok a bizonyos egyesek, az erkölcsi magaslesen hegyezett moralizáló kategóriákban. Mert hát ugye moralizálni mindenki tud. Nem szükséges hozzá se a tények ismerete, se a folyamatok észlelése, se a rendszer megértése. A megszokott jelzők ismerősek: „renitens”, „megbízhatatlan”, „oroszbarát”. Ezek a minősítések azonban többet mondanak a bírálókról, mint a valóságról.
A kérdés ugyanis nem erkölcsi természetű. A kérdés nagystratégiai.
A második hidegháború világában, amely – ellentétben az elsővel – nem ideológiai alapú, a szövetségi rendszerek logikája alapvetően megváltozott. Nincsen többé pajtás, bajtárs, elvtárs. Nincsenek közös hitvallások sem, amelyek automatikusan meghatároznák a viszonyokat. A kapcsolatok költség–haszon alapon szerveződnek.
A változás, a rendszerelmélet fogalmai alapján, egy másodrendű változás. A változások nem a meglévő rendszerben zajlanak le, hanem maga a rendszer változott meg. Ebben az új, megváltozott rendszerben pedig az Egyesült Államok – és valójában minden nagyhatalom – három kategóriába sorolja a partnereit: hasznos szövetséges, ügyfél vagy csicska.
Az elsővel kapcsolatban az USA azt a kérdést teszi fel magának, hogy mit tud adni. Adni, hogy a szövetséges hatékonyabb gályarab legyen, akinek a kemény evezések során a felügyelő borba áztatott kenyérdarabokat töm a szájába. A másodikkal kapcsolatban az USA azt a kérdést teszi fel magának, hogy mit tud kapni. Pénzt, erőforrásokat, bázisokat, légtérhasználati jogot stb. A harmadik kategóriával kapcsolatban pedig az USA azt a kérdést teszi fel magának, hogy mit tud elvinni.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy Magyarország „jó” vagy „rossz” szövetséges. A valódi kérdés az, hogy melyik kategóriába sorolják be. És még pontosabban: hogy ki dönti el ezt a besorolást.
Magyarország ma három egymásba fonódó válság metszéspontjában helyezkedik el. Egy gyorsan eszkalálódó kétoldalú konfliktusban Ukrajnával, egy intézményi küzdelemben az Európai Unióban, valamint egy egyre mélyülő útkeresési-bizalmi válság a NATO keretein belül. Ezeket a válságokat általában külön-külön nézik és elemzik, pedig valójában ugyanannak a küzdelemnek a különböző színterei. A besorolásért folytatott harcnak.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!